Herkules Expressz –
Expedíció a Vaskapuhoz
Egy gyönyörű vonattal ellátogattunk Temesvárra, Herkulesfürdőre és
Aradra, közben felfedeztük az Al-Duna vadregényes szurdokait.
Néhány kép a vonatról:
Temesvár
A Bánság fővárosa nevét a Temes folyóról kapta, bár a Temes mellett a Bega folyó is közrefogta, mocsaraival, szerteágazó vadvizeivel természetes védelmet nyújtva a hódítók ellen.
Egy kis történelem:
Temesvár Károly Róbert uralkodása idején, 1315-ben királyi székhely, Magyarország fővárosa volt.
A XV. században, a törökverő Hunyadi János és családja is itt élt, később itt végezték ki Dózsa Györgyöt. Losonczy István hősies helytállása ellenére Temesvár 1552-ben török uralom alá került, mely alól 1716-ban szabadították fel a környéket a Savoyai Jenő által vezetett osztrák csapatok.
Az 1700-as években Mária Terézia rendeletére különböző népcsoportokat telepítettek itt le, így lett Temesvár az akkori Magyarország etnikailag egyik legszínesebb városa. A Habsburg birodalom Temesvárt Bécs mintájára építette ki.
Az 1800-as években már Magyarország legfejlettebb városa volt, itt vezették be az országban először a gázvilágítást, majd később a villanyvilágítást az utcákon.
Temesvár igazi multikulturális város, hisz lakosságát magyarok, románok, németek és szerbek alkotják.
Sétáljunk a városban:
Látnivalók az egykori Losonczy, később Dóm-téren (ma Unirii /Egyesülés/ tér)
A barokk stílusú római katolikus dómtemplom 1736-73 között épült, alacsony tornyokkal, hogy a régi várrendszerben a háborúk és ostromok idején ne állja útját az ágyúgolyóknak. A Szentháromság-szobor az 1738-39-es pestisjárványnak állít emléket.
A Szerb Ortodox Püspöki palota:
A temesvári „rácz püspökség” épületének homlokzatát, Székely László, Temesvár főépítészének tervei alapján újították fel.
Szerb ortodox székesegyház és katedrális:
A palotasor a gyönyörű, virágos parkkal, hajdanán a polgári családok korzója volt, elegáns éttermekkel és üzletekkel.
Temesvár gyönyörű város, bár még sok a felújításra váró épület, a nemzetközi zsűri méltán ítélte oda az Európa Kulturális Főváros címet 2021-re.
Nézzünk meg egy videót:
https://www.youtube.com/watch?v=DihNQPNA8KE&
Herkulesfürdő
A hatalmas sziklák övezte völgyben megbúvó Cserna patak medrében és partjain feltörő számos melegvíz forrás gyógyító ereje nagyon sok embernek adta vissza az egészségét. A páratlan természeti környezetnek köszönhetően, a völgy klimatikus hatása is kedvező.
Az 50-60 fok hőmérsékletű kénes vagy sós források különféle betegségeket gyógyítanak. Az ásványtartalma azonban annyira tömény, hogy a betegek számára az egyedi terápiát a fürdőorvos írja elő.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében az egyik leghíresebb erdélyi üdülőtelepként említették, de igazán Ferenc József 1852 évi látogatása után vált híressé.
Később Sissi királyné is többször ellátogatott ide. A kis település a császári vendégek és az őket kísérő főurak és hölgyek méltó fogadására Európa egyik legszebb fürdőhelyévé vált.
Központja a gyógy csarnok, melyhez a Rezsó- és Ferenc József-udvar impozáns épületei kapcsolódnak. Szemben a Cserna jobb partján emelkedik a kupolákkal díszített reneszánsz stílusú Szapáry-fürdő hatalmas épülete.
Az egykor fényűző épületek nagyrésze most zárva áll, ablakaik betörve, a falak penészesek, bár itt-ott láthatóak a restaurálás apró nyomai, sajnos az enyészet a gyorsabb. Herkules is búsan tartja a bunkóját.
Reméljük, hogy a „Világörökség” gondozói egyszer majd felfigyelnek erre a gyönyörű helyre, és ismét régi fényében fogadhatja a látogatókat.
Nézzünk meg egy videót:
Itt született a legendás keringő, a „Herkulesfürdői emlék”, a zeneszerző Pazeller Jakab.
A Vaskapu és a Kazán szoros
A Duna hajózhatóvá tétele egészen a Fekete tengerig, már a római korban is foglalkoztatta az embereket. Az Al-Duna medre sziklákkal tarkított vadregényes zúgóin lehetetlen volt hajóval átkelni.
A „Kazán” elnevezés is innen ered: úgy tartották, hogy a víz mélyén hatalmas, forró üstök vannak, és azok miatt fortyog állandóan a víz. A hajózás megkönnyítésére Tiberius császár a szoros jobb partján utat építtetett a hajók vontatásának elősegítésére, melyet később Trajánusz császár folytatott.
Nobel találmányának köszönhetően Széchenyi István és Vásárhelyi Pál irányításával a sziklák lerobbantásával és meder mélyítésével, ill. a part mentén sziklába vágott út építésével elérték, hogy a korábbi 150 nap helyett évente 290 nap lett hajózható a Duna ezen szakasza.
A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át. A szabályozás gigantikus mérnöki munkája, csak a Szuezi és a Panama csatornák beruházásaihoz volt hasonlítható.
A 125 éve elhunyt Baross Gábor a heroikus munka során fázott meg, és 44 éves korában, 1892. május 9-én tüdőgyulladásban meghalt. A szabályozás során 85 munkás vesztette életét.
A 1972-ben a Vaskapu vízlépcső megépítésével a Duna vízszintje jelentősen megemelkedett, biztosítva a hajózást az északi tengertől a Fekete tengerig. (Rajna-Majna-Duna csatorna)
A duzzasztás hatására helyenként 80 méteres mélységet elérő folyó elborította többek között a kis Ada Kaleh-szigetet, Orsova történelmi városrészét, és a Széchenyi utat.
A Kazán-szoros két részből áll. A felső a Nagy-Kazán-szoros, ami után átmenetileg kiszélesedik a folyó, majd újra összeszűkül: ez a Kis-Kazán-szoros. Közeledve a Kis-Kazán szoroshoz, a Mraconia öbölnél, egy sziklás hegyoldalban megpillantjuk Decebal dák király monumentális domborművét, melyet egy helyi oligarcha készíttetett pénzt nem kímélve.
A folyó egy kanyarulatot vesz, mielőtt víztömege a Vaskapuhoz érne. Gyakorlatilag ez az a hely, ahol a Duna végleg kilép a Kárpát-medencéből.
Nézzünk meg egy videót:
https://www.youtube.com/watch?v=XlvPk8VX5ys&
Arad
A Maros folyó mentén elterülő város már az ókorban is lakott volt. A honfoglaló magyar törzsek is megtelepedtek itt. Feltételezések szerint István király „Orod” nevű ispánjáról kapta a város a nevét. Sajnos lakosságának ma már alig tizenöt százaléka magyar anyanyelvű.
Egy kis történelem:
Arad mellett egy Szent István korából származó földvár maradványait tárták fel. A török idők után a várat megerősítették, új sáncokkal és bástyákkal látták el. A XVIII. század közepétől indult meg a város jelentős fejlődése, ekkor épült az új városháza is.
A magyar szabadságharc bukása után a városba helyezte át főhadiszállását Haynau táborszernagy, a "bresciai hiéna", akinek utasítására egymás után születtek a halálos ítéletek a szabadságharcban részt vett főtisztek és politikusok ellen. 1849. október 6-án az aradi vár melletti vesztőhelyen végezték ki a magyar forradalom tizenhárom tábornokát.
A magyar szabadságharc vértanúinak emlékére a kivégzés helyszínén egy márvány obeliszket állítottak.
Zala György szobrászművész készített egy szoborcsoport is, „Ébredő Szabadság” címmel.
Az emlékművet eredetileg az aradi városközpontban állítottak fel, de a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra a „Megbékélési Park” nevű téren, ahol a román nemzetiségű 48-as forradalmárok emlékére egy diadalívet is elhelyeztek.
Az Aradra látogató magyarok mindig elhelyezik az emlékművön a megemlékezés koszorúit.
Séta a városban:
A vasútállomás
A Városháza
Páduai Szent Antal katedrális
Színház
A víztorony és a sétáló utca
Ortodox katedrális
Nézzünk meg egy videót Aradról:
Összefoglalás:
Fantasztikus és felejthetetlen élményekkel tarkított gyönyörű
utazás volt.
Nézzünk meg egy videót az utazásról:
by vinpet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése