Erdély - Székelyföld télen – Hófehér Hargita

Erdély - Székelyföld télen – Hófehér Hargita

A téli időszakban Erdély más arcát mutatja, de ez is gyönyörű! A több ezer éve lakott területet, szépsége, gazdasága, földrajzi helyzete miatt sok nemzet akarta magáénak megszerezni, de lélekben mindig is Magyarország része volt és marad.

Erdélyi települések:

Nagyvárad:

Bihar megye székhelye a Sebes Körös partján fekszik. A régészeti kutatások szerint a hely már a kőkorszakban lakott volt. Nagyváradtól elválaszthatatlan a csodatevő Szent László király kultusza.

A város alapításáról számos monda maradt fenn. A legtöbbet idézett legenda szerint Szent László a Körös mentén vadászott, amikor egy angyal jelent meg előtte. A király, Szűz Mária tiszteletére monostort emeltetett, és mivel a területen vár is volt, elnevezte Váradnak.

Ady Endre így fogalmazott: „Ami Nagyváradon történik kicsiben, eleve és jelképesen egész Magyarország sorsa.”

Neves látnivalók:

A Városháza:

Az 1902-1903 között létesített épületegyüttes a Kőrös felőli oldalon látható az óratoronnyal a város szimbolikus létesítménye, meghatározza a városképet. 

Ma kilátóként használják, gyönyörű panoráma nyílik a városra. Persze, ha nem téli, ködös időben látogatunk a városba. Az első szinten található óraszerkezet mutatja a pontos időt, és minden egész órában az úgynevezett “Iancu Induló” hangzik el a toronyból, felriasztva az ott szundikáló baglyokat.

A Szent László templom:

Nagyvárad központjának legrégebbi temploma a római katolikusok által épített Szent László templom. Húsz éven át, 1721-1741 között épült, tornya csak később, 1800-ra készült el. Ebben a templomban található Várad legrégibb, még fennmaradt oltára az 1730-as évekből.

A Színház:

A színház 1900 október 15-én nyílt meg, mely az eklektikus építészet egyik legszebb képviselője. A klasszicista jelleg jól ötvöződik a neoreneszánsz elemekkel. Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették.

A Fekete Sas Palota:

A Fekete Sas szálló Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. Az épületegyüttes három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze. A fekete sast ábrázoló színes ablak a város szimbóluma.

A Holdas templom:

Az ortodox katedrális mindenki csak holdas templom néven emlegeti. A harangtornya 55 méter magas. Az óraszerkezet alatt helyezkedik el a fekete és aranyszínűre festett gömb, amely mindig a valóságos holdképet mutatja. 

A Grand Hotel Astoria:

 Az egykori kávézó megőrizte rendeltetését az idők folyamán. A gyönyörű szecessziós épület földszintjén rendezték be a híres Emke kávéházat, mely helyet adott a fiatal újságírók és költők összejöveteleinek.

Az Ady Endre és társai által alapított „Holnap” irodalmi társaság, a modern magyar irodalom egyik alappillére. A sétálóutcán felállított szoborcsoport Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül.

A szecesszió városának szépségét, a Pece parti Párizs sajátos báját még a borongós, télutói időjárás sem csökkentette.

Nézzünk meg egy videót: 

https://www.youtube.com/watch?v=PsD79v54M4U

Segesvár:
A város híven őrzi Petőfi Sándor emlékét.
Petőfi a Gyárfás-kúriában töltötte élete utolsó éjszakáját. Emlékét márványtábla őrzi. Petőfi itt-jártának "élő" tanúja az öreg körtefa, amelyet már csak vaspántok tartottak össze.

A legenda azt tartja, hogy e körtefa alatt szavalta el Petőfi az Egy gondolat bánt engemet című versét, 31-én reggel, megjósolva aznapi halálát.

A körtefa "tanúságát" megörökítő Kányádi Sándor versét márványtáblába vésve olvashatjuk:

"Haldoklik az öreg tanú,
Petőfi vén körtefája.
Azt beszélik ő látta volt
verset írni utoljára."

A város egyébként eléggé lepusztult, sok a felújítandó, romos épület.

 Székelyudvarhely

Székelyudvarhely, Székelyföld fővárosa, a Küküllő-dombvidéken, a Nagyküküllő folyó mentén fekszik. A város, a Nagyküküllő két partján elterülő települések - Gyárosfalva, Szentimrefalva, Dancsfalva, Cibrefalva, Szombatfalva, Bethlenfalva és Kadicsfalva - egyesítésével jött létre.

Régészeti ásatások szerint ez e terület már évezredek óta emberlakta terület volt.

Kiváltságait a magyar királyoktól és erdélyi fejedelmektől kapta. 

A város címere: páncélos kéz tőrrel, melyre szív és medvefej van tűzve, felső terében négy csillag közt az 1558-as évszám. 

A "székely" előtag a település nevében először Bethlen Gábor idejében, 1613-ban jelenik meg.

A város jelentős kulturális és oktatási központ, minden esztendőben több ezer diák érkezik a vonzáskörzetében található falvakból és a nagyvilágból.

Tegyünk egy sétát a belvárosban:

Máréfalvi székelykapuk:

A székelykapu, Székelyföld szimbóluma, szinte minden faluban láthatunk egyedileg készített, faragott székelykaput, melyek stílusjegyei régiónként kismértékben eltérnek, képviselve az adott település sajátos minta, forma és színvilágát.

A legszebb, festett székelykapuk Máréfalván találhatók. 

A gyűjtőmunkát 1970-ben kezdeményezte Kovács Piroska tanár néni, az iskolások számára meghirdetett „kincskereső” mozgalom keretében. A faluban több mint 200 székelykaput találhatunk, ezek közül 25-t régisége és egyedisége miatt műemlékkapunak nyilvánítottak. A legrégebbi székelykapu a katolikus paplak bejáratát díszíti.

A székelykapu nagy fedeles, kötött, többnyire díszített, faragott építmény. Két bejárója van, gyalogos és fogatos, melyek kapulábait a kontyfának nevezett szemöldökgerenda köt össze. A magassága utal a gazda vagyonosságára is, mivel, ha több állatot tart, akkor magasabb szénásszekérnek kell beférni a fogatos kapun.

A galambdúcos tető csipkés zsindellyel kerül befedésre, de galambok nem élnek benne, nehogy megtiszteljék névjegyükkel a látogatókat.

A székelykapu egy összetett jelképrendszer – szimbolikus életfa. A máréfalvi kapuk alja általában zöld színű, a Földet szimbolizálva, felül kékre festett, az eget megtestesítve. Az égen általában a Hold, a Nap, a csillagok helyezkednek el, különböző virágfonatokkal, virágmotívumokkal átszőve.

Vajon mit keres egy baltának a képe a kapun?

A házszám melletti szerszám jelkép, azt mutatja, hogy tűz esetén milyen eszközt kell vinni a gazdának. További érdekesség, és vajon mit jelent, ha a kapu előtt egy keresztbe tett seprűt látunk. Nem, nem azt, hogy otthon van az asszony és leparkolta a „járművét”. Éppenséggel azt jelenti, hogy senki sincs otthon. A kapu készítésének dátuma mellett láthatunk a kapukon különféle, jó tanácsokat és üdvözlő és hálaadó szövegeket.

 Székelyderzs:

A XIII. században épült székelyderzsi unitárius erődtemplom a világörökség része. Az erőd jelleg nem csak a külsőségekben mutatkozott meg, a falu népe külső támadás esetén bemenekült az erődbe. A kaputorony aljában kettős kapu áll, ezért a támadók, ha átjutottak a külsőn, a belső kapu előtt tömörültek, eközben a torony emeletéről a védők templom falán kialakított szuroköntő nyílásokon keresztül szurkot vagy egyéb forró anyagot öntöttek a nyakukba.

Az ötbástyás erődtemplomban téglára vésett rovásírásos emléket, valamint Szent László legendákat ábrázoló falfestményeket láthatunk. Nagyon szép a díszes orgonakarzat és a faragott szószék.

Az erődtemplom érdekessége, hogy a itt tárolták az élelmet, elhárítva a kiéheztetés veszélyét. A bástyák között a várfal mentén lévő tető alatt nagy faládákban volt a gabona, az emeleti részen pedig kampókra akasztott szalonnák és sonkák lógtak.

Ezt a hagyományt a falu lakói mind a mai napig őrzik. 

Minden családnak saját ládái és kampói vannak. A tornyokat és a gabonás ládákat hetente egyszer, szerdán reggel 7-kor lehet meglátogatni. Így van ez időtlen idők óta, a templom kulcsát megbízott személy őrizte (nehogy egy sonka átugorjon egy másik kampóra…).

Farkaslaka:

A Gordon hegy oldalában fekvő település nevének eredetéről egy legenda mesél. Az erdő szélén, a Nyikó patakon, állt egy kis vízimalom. Egy gazda idehozta a terményét megőrölni, és amíg a malomkövek mellett serénykedett, a farkasok megették a lovát. A faluba érve elborzadva mesélte, hogy ez egy „farkaslakta” hely.

Tamási Áron a nagy székely író szülőfaluja és végső nyughelye ez a vadregényes környék. Művészetével örök emléket állított szülőfalujának, mely ma a magyarság egyik zarándokhelye.

A nagy székely író, a római katolikus templom mögötti parkban, a két cserefa között nyugszik.

"Kívánhat-é ember többet

Derékaljnak szülőföldet

S két cserefa tömött árnyát szemfedőnek." / Kányádi Sándor/

 A sírkövét Szervátiusz Jenõ és Szervátiusz Tibor erdélyi szobrászok alkották. A kövön ez a felirat olvasható:

„Törzsében székely volt, fia Hunniának

Hűséges szolgája bomlott századának.”

Szejkefürdő:

Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe. Neve, a „szejke” zavarost jelent, és szürkés, tengervízhez hasonló gyógyvizéről kapta. 

Itt, a szejkefürdői domboldalban található a legnagyobb székely, Orbán Balázs sírja és emlékműve.

14 különböző díszítésű székelykapu alatt átsétálva juthatunk el az Orbán Balázs síremlékhez.

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum közreműködésével készült, szabadtéri székelykapu kiállítás, egyfajta szabadtéri múzeumként, az udvarhelyi népi díszítőművészet értékeit tárja a látogatók elé.

A kopjafás síremléket, az Orbán Balázs bronz féldomborművével, Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész-tanár tervei szerint építették.

Agyagfalva:

A település nevezetessége az 1848-as székely nemzetgyűlésnek emléket állító szoborcsoport és a három kopjafás emlékmű. 

A nagygyűlésen résztvevő mintegy 60 000 székely hitet tett a az Erdélyt Magyarországgal egyesítő törvény mellett.

Az emlékművek a székelység szimbólumai, a székelység történetének dicsőséges fejezetét idézik.

Az emlékműre Agyagfalva és Erdély címere közé  Petőfi Sándor, "A székelyek "című verséből idéztek:

"Csak nem fajult el még a székely vér!
Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.”

Csoportunk legidősebb és legfiatalabb tagja elhelyezte az emlékezés koszorúját.

Vargyas patak völgye:

A Vargyas patak mentén leereszkedünk A Szépasszany bosszantó nevű csárdába, ahol Homoród-menti specialitást, "pityókástokányt" kaptunk. Ne törd a fejed, a hangulatos elnevezés, egyszerű paprikáskrumplit jelent.

Hargita:

A Madarasi-Hargita a Hargita-hegység és Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa, a székelyek szent hegye. Nyáron fantasztikus kirándulóhely, télen síparadicsom.

Az 1801 méter magas csúcson zászló- és kopjafa erdő jelzi: a magyarság számára szent helyen állunk. Jó idő esetén  távolban látszanak a Csíki havasok, a Gyimesek, a Nagyhagymás az Egyes Kővel.

Nézzünk meg egy videót:

https://www.youtube.com/watch?v=RiDlDkxAwoI

"Aki ezt a szülőföldet szereti, a legnehezebb emberi sorsot szereti."
(Cs. Szabó László)

Székelyföldi érdekességek:

A székelyek minden területen tisztelik és ápolják hagyományaikat. Öröm látni, hogy a fiatalok is szívesen járnak népviseletben, dalaikban, táncaikban is tovább él az ősi kultúra. 

A legény tarsolyt hord az oldalán.

Egy kis vidámság Székelyföldről:

A fene se cammog el a következő zebráig.

Néhány székely vicc:

A tudósok elhatározzák, hogy listába foglalják a gyümölcsöket és a zöldségféléket. Megy minden rendben, de a paradicsomot nem tudják hova sorolni. Hosszas vita után, egyik tudós azt javasolja, hívjanak egy székelyt, mert a székely ember nagyon találékony. Úgy is történik, felteszik a kérdést a székelynek:

 -gyümölcs a paradicsom vagy zöldség? Mire a székely: pálinkát lehet főzni belőle? Nem.

- Akkor zöldség.

Hajnali kettőkor verik az öreg székely ablakát.
- Ki az? - kérdi álmosan.
- Én vagyok az Áron bácsi, a Gergő, a szomszéd legény! Van magának itthon tintája?
- Nincsen fiam - válaszolja, majd megint elalszik.
Húsz perc múlva megint verik az ablakot...
- Ki az? - hangzik a kérdés megint.
- Én vagyok Áron bácsi, a Gergő, hoztam magának tintát...

Két székely beszélget. Mondja az egyik:
- Te koma, miért nincs rajtad sapka?
- Hát, szomszéd, a balesetem óta nem hordok sapkát.
- Milyen baleset? - csodálkozik a szomszéd.
- Múltkor megkínáltak pálinkával, de nem hallottam meg!

                                                                      vinpet                        forrás: internet