Norvégia

Norvégia

A Norvégiába látogatóknak nem árt jóban lenni esőistennel, a trollokkal és a felhők istenével, ha van ilyen. A páratlan természeti adottságokkal megáldott ország vadregényes hegyei, völgyei, festői falvai és fjordjai gyakran olyan sűrű ködfelhőbe burkolóznak, hogy szinte semmit nem látni a gyönyörű tájból. 

Nézzük meg a két végletet!

Bárhol is jársz esőre mindig számítani lehet. A norvégok azt mondják, hogy nem az időjárás kedvezőtlen, te öltöztél fel rosszul, azaz nincs rossz idő, csak rosszul öltözött az ember.

Tiszta gyapjúból készül és kellemes meleg az általánosan ismert "norvég mintás pulóver", állítólag már kapható olyan változat is, ami nem szúr. Apropó! Tudod, hogy kötik a norvég pulóvert? „ Egy sima – egy fjordított”.

Hol is van ez az ország? A régi mondás szerint, ahol a földkerekség fáradtan véget ér, ott élnek a vikingek. A Skandináv félsziget fjordokkal tagolt nyugati része Norvégia.

Nemzeti mottójuk: „Alt for Norge” – Mindent Norvégiáért -.

A fjordok, a tenger által elárasztott mély, jég vájta völgyek, ahol keveredik az édesvíz a tengervízzel, a fjellek, a kopár fennsíkok, a vad rengetegben megbújó trollok hazája ez, itt él a „Nord man”, az Északi ember.

Egy kis történelem:

„Széphajú Harald” király 872-ben alapította meg Norvégiát. A történelem folyamán hol Norvégia hódított, hol őt foglalták el a dánok vagy a svédek. A napóleoni háborúk lezárásakor az ország elszakadt a vesztes hatalmak közé tartozó Dániától és kimondta függetlenségét, ám nem sokáig örülhetett, mert Svédország uralkodója felállította ágyúit a Kaledóniai fennsíkon, és ultimátumot adott: vagy behódolnak, vagy romhalmazzá löveti az országot. Végül 1905-ben nyerte el a függetlenségét Norvégia.

Egy érdekes történet a svéd királyról:

Az 1880-as évek elején, amikor XIII. Károly fia meghalt, a svéd országgyűlés külföldön keresett egy energikus uralkodót, akitől azt várták, hogy visszahódítja Finnországot. A választásuk Jean Baptiste Bernadotte-ra, Napóleon egyik tábornokára esett. 

A későbbi sikeres uralkodónak magas volt a vérnyomása, és az akkor divatos terápia szerint az udvari orvos eret vágott a felséges karon, és mai szóhasználattal, majdnem dobott egy hátast, amikor meglátta a király tetoválását: „Mort aux rois”, azaz, halál a királyokra.

Bernadotte II. János Károly néven lett norvég király is, ma szobra ott áll az oslói királyi palota előtt, és a város egyik főutcáját is róla nevezték el. Érdekes, hogy a függetlenség elnyerése után  a norvég kormány Carl dán herceget kérte fel az uralkodásra, aki VII. Haakon néven lett norvég király.

Ma Peer Gynt országa, kristálytiszta levegőjével, zúgó vízeséseivel a természetkedvelők paradicsoma.

Oslo, Norvégia fővárosa:

V. Haakan volt az első király, aki uralkodása (1299-1319) alatt ide telepítette teljes udvartartását, és Oslo-t fővárossá emelte. Évszázadokon keresztül megtartották az Oslo nevet, majd 1624-ben IV. Keresztély dán és norvég király átkeresztelte a várost Christianiának.
A városi polgárság azonban visszakövetelte az Oslo elnevezést, melyet 1924-ben a norvég parlament véglegesített. A város elkezdte visszanyerni vezető szerepét a kereskedelem és a kultúra terén, sorra épültek a mai arculatot meghatározó épületek. 

A város az Oslo-fjord torkolatánál fekszik csodálatos környezetben. A hatalmas terület nagy részét erdők, parkok és csillogó tavak teszik ki.

A Városháza hatalmas tömbjei uralják a városképet. Az Oslo fjord felől érkezők elsőnek ezt az épületet pillantják meg, mely a város szimbólumává vált.

Itt működik a főváros tanácsa, a főváros közigazgatási hivatala és több kulturális szervezet. A nagyteremben kerül sor a Nobel Békedíj ünnepélyes átadására, minden év december 10-én.

A Királyi palota:

A Székesegyház:

 Osloról további részleteket itt találsz:

https://www.youtube.com/watch?v=Bu9qTcbMfSQ

http://pvincze.blogspot.hu/2016/10/oslo-norvegia-fovarosa.html

Bergen:

Norvégia második legnagyobb városát a fjordok kapujának is nevezik. A tengerparti város színes faházaival, festői rakpartjával népszerű turisztikai célpont. A látogatókat még a szinte állandóan zuhogó eső sem riasztja el, nevezik az „esernyők városának” is.

A Hansa városrész, a Hansa szövetség virágkorában épült.

Bergenről további részleteket itt találsz:

https://www.youtube.com/watch?v=JF7txFX5rEo

http://pvincze.blogspot.hu/2016/09/bergen-fjordok-kapuja.html

Alesund:

A szecessziós stílusú, gazdag színvilágú kis városka Norvégia egyik ékszerdoboza.

Alesundról további részleteket itt találsz:

https://www.youtube.com/watch?v=mvf5Av-E08Q

http://pvincze.blogspot.hu/2016/09/alesund-norvegia-egyik-ekszerdoboza.html

Fjordok ködfátyolban és napsütésben:

A fjordok a világ egyik legnépszerűbb természeti látványosságai, amelyek gyakran ködbe burkolóznak, de időnként megmutatják igazi szépségüket is.

A fjordokról további részleteket itt találsz:

https://www.youtube.com/watch?v=2-ydSV5pmAk

http://vinpet1942.blogspot.hu/2016/09/norvegia-fjordok-orszaga.html

A Hardanger fennsík:

Ez már a tundra világa, a gyér növényzet is többnyire zuzmókból áll. Az átlagosan 1100 m-es magasságban fekvő fennsík egy kietlen, vad vidék, ahol nyáron is hófödte magaslatokat, kristálytiszta vizű tavakat, vízeséseket és gleccsereket láthatunk. Az ilyen terület norvég neve: „fjell.” 

Az út mentén magasodó karók a télen várható hó szintjét jelzik. Találunk itt egy összkomfortos lapp kunyhót is, a hátoldalán napelemmel.

Az árbóctemplomok:

Norvégia sajátos földrajzi adottságainak köszönhetően jelentős erdőségekkel rendelkezik. A norvég erdőkben található minőségi fa kitűnő építőanyag volt már a régebbi korokban is. 

Ezeknek a korai keresztény fatemplomoknak a szerkezete, kialakítása és díszítése a korabeli viking hajók felépítését másolta, ezért is nevezzük őket árboctemplomoknak. Mára csak néhány templom maradt fenn, elsősorban a gyakori tűzvészek miatt.

Temetkezés:
A temetők mindig a templomok köré épültek és a sírkövek kelet felé néznek, ahonnan a „Feltámadás” várható. A sírok gondozása mindenhol az egyház feladata.

Érdekességek:

Gyümölcstermesztés:

A rövid norvégiai nyárhoz alkalmazkodó fajták gazdag termést hoznak. Ösztönző a gazdák számára, hogy gyümölccsel és zöldséggel fizethetik ki az adójukat.

Az oktatásról:

Ha a norvég oktatási minta a jövő, akkor keserves évek várnak ránk. A norvég iskolában a tanárnak semmi tekintélye nincs, ha a tanuló unja, a magyarázatot egyszerűen kimegy a teremből, vagy elkezd számítógépezni.

A technikai felszereltség minden igény kielégít, minden teremben van digitális tábla, az iskola biztosítja a füzeteket és a tankönyveket, sőt még a laptopot is.

A gyerekeket nem lehet büntetni - a saját lelkiismeretükre van bízva, hogy a számítógépet órán azokra a célokra használják-e vagy sem, amire a tanár mondja.

Egy tanár írta, hogy: Egyszer megkérdeztem az egyik gyerektől, aki nem dolgozott órán, hogy miért nem csinálja meg a feladatot. Azt mondta, most játszik, majd otthon megcsinálja. Ja, és persze zenét is hallgathatnak a feladatok megoldása közben, ha éppen ahhoz van kedvük.

Egy kis gasztronómia:

Ha szereted a különféle halakat, akkor itt dúskálhatsz a kulináris élvezetekben. A piacokon ömlesztve árulják a friss halakat, rákokat és a tenger más gyümölcseit. A szárított tőkehal is fontos exportcikk, bár látványától nem fut össze a nyál a számban.

A húskészítmények különlegességei a rénszarvas és a jávorszarvas szalámi, de az igazi egzotikum a bálna szalámi.  

 Ennél is meglepőbb, a friss, hazai gyümölcskínálat. Az itt termesztett növények alkalmazkodnak a viszonylag rövid nyárhoz, és a sok napsütés beérleli a termést. Ne felejtsük el, hogy nyáron 20 órán keresztül nem megy le a nap.

Norvégiában inni csak módjával ajánlott, hiszen olyan elvadult árak vannak, hogy egy korsó sör 3000 Ft. egy átlagos étteremben, de a boltokban is meghaladja az 1000 Ft.-ot. Rövid italt csak az erre kijelölt üzletekben lehet kapni, melyekből még a fővárosban is csak 1-2 található.

Egy érdekes italt azért meg kell kóstolni, mivel ehhez egy monda is kapcsolódik. A hajósok a hosszabb tengeri utakra mindig vittek egy-két hordónyi szeszes-italt. 

Ez általában gabonából vagy burgonyából készült „aquavit” volt, melyet köménnyel ízesítettek, de még így is borzasztó íze volt.

Egy alkalommal, amikor a déli tengereket is megjárták, hazatérve a hajó gyomrában találtak a hordócskát. 

Csapra verve megkóstolták a benne lévő italt, ami nagyon finom volt. Ekkor jöttek rá, hogy trópusi érleléssel az aquavit íze jelentősen feljavítható.

A ma kapható „Linia aquavit” azt jelenti, hogy az ital megjárta az egyenlítőt. Aranyos történet, bár a madeira borról is hasonló legenda olvasható.

A skandináv házak:

A vidéki házakat általában egyforma sötétbarna színre festik. Ez egész Skandináviában jellemző, „svéd-barnának” vagy faluszínű házaknak hívják. A különleges festékanyag, a jávorszarvas különféle fűszerekkel átitatott bőrhulladékából készül.

Bunad (bűnád), a norvég népviselet:

 Nem csak nemzeti ünnepeken viselik, vasárnaponként ebben járnak templomba kicsik és nagyok. A bunad nagyon drága, több tízezer korona, sokan maguk készítik változó színvilággal és mintával. A sok anyagot tartalmazó ruha követi a test korral járó változásait. Ez azt jelenti, hogyha 20-30 kilóval idősebbek vagyunk, a ruha akkor is jó ránk.

A trollokról:

A norvégok az ősi viking monda és szellemvilág földje is, erősen hisznek Thor istenben, a troll-okban, elf-ekben, szakértők foglalkoznak a manókkal, koboldokkal, a „láthatatlan néppel”. Egy felmérés szerint az emberek több mint fele ma is hisz a létezésükben. 

Az útépítés során gyakran kikérik a szakember véleményét, nehogy megzavarják az árnyékvilág nyugalmát. Fűben-fában, erdőben és a komor hegyek között mindenhol látni vélik őket, talán nem is alaptalanul, bár valójában nem tudják, hogyan néznek ki.  

Állítólag szeretik a sötétséget, a fény bántja a szemüket, ha erős fényhatás éri őket, akkor kősziklává változnak. „Troll-szikla”, „Trollok útja”.

Személyesen még senki sem látott trollt, de mindenki hallotta, hogy valaki már találkozott velük.

Nézzünk meg ezt a két fotót, az egyiken egy hófoltban a másikon pedig a gleccser jegében fedezhetjük fel. Érdekes, nem??? 

Egyéb érdekességek:

A jelentős szénhidrogénvagyon ellenére az ország legfőbb bevételi forrása a tengeri halászat. Főként a lazac és a tokhal, illetve az ebből kinyert kaviár a legkelendőbb exportcikk. A legfinomabb kaviárt arany szelencékben szállítják az Egyesült Arab Emírségekbe.

Itt is jelentős dátum az augusztus 20.-a, ekkor kezdődik a fűtési idény. Korábban már említettem, hogy a jelentő szénhidrogén vagyon túlnyomó részét exportálják, a maradékkal a járdákat és az utakat fűtik, felhasználva az ország partjai mellett haladó Golf áramlat jótékony hatását.

A birkanyájak időnként őrületbe kergetik az amúgy nyugodt északi embereket is. Eső esetén szívesen tódulnak be az alagutakba, ott lefekszenek a meleg aszfaltra és még vad dudálással sem lehet őket távozásra bírni.

Nézzünk meg egy videót Norvégiáról:

https://www.youtube.com/watch?v=gIJBFzuNHlE

         2016 augusztus                                       Készítette: vinpet