Lettország - Latvija

Lettország - Latvija

Lettország a három balti ország egyike mely gazdag történelmi múlttal rendelkezik. A „Balti államok” megfogalmazás nem jelent semmiféle gazdasági vagy politikai szövetséget az országok között, egyszerűen csak a földrajzi elhelyezkedésre utal.

Lettország legnagyobb kincse az érintetlen természet, az ország területének 44%-át erdő borítja, amelyben több farkas él, mint Észak-Európában összességében. Fő folyója a több mint 1000 km. hosszú Daugava, melyről Rettegett Iván az alábbiakat mondta: ”Partja ezüstből, medre aranyból van”.

Lettország csak a XX. században lett független, korábban a német Kard testvérek Lovagrend uralma alatt állt, majd Oroszország befolyása alá került. Korábban Livónia néven emlegették ezt a területet, a lívek egy finnugor népcsoport, mely mára jelentéktelenné zsugorodott.

A második világháború kirobbanásakor először a szovjet csapatok foglalták el Rigát, majd 1941-ben a németek, és csak 1944-ben került ismét a Vörös Hadsereg kezére. A szovjet idők után 1990. május 4-én kiáltották ki a független Lett Köztársaságot.

Az országban 2,4 millió ember él, ebből csak 52% a lett. Az oroszok alkotják a legnagyobb kisebbséget, rajtuk kívül fehéroroszok, ukránok, lengyelek és litvánok élnek itt. A lakosság nagy része protestáns. Az oroszok sokáig tartó uralma alatt is sikerült saját kultúrájukat megőrizni, amire a legtöbben nagyon büszkék. 

Az oroszokat “megszállóknak” tekintik, nem kaptak állampolgárságot, csak ha vizsgát tesznek a lett nyelvből. Eddig a lettek tanultak oroszul, most az oroszok lettül. „Tempora mutantur” – változnak az idők. 2004 óta Lettország az Európai Unió tagja, hivatalos pénzneme 2014 januárjától az euró. 

A lett zászló:

Egy máig fennmaradt legenda szerint hajdanán élt egy lett vezér, akit az egyik csatában halálos seb ért. Alattvalói fehér gyolcsba csavarták testét, amíg a harcok el nem ülnek, és tisztes temetést nem tudnak adni uruknak.

Amikor eltemették a hadurat, a fehér anyagon az alvadt vörös vér mindent átitatott, kivéve azt a sávot, ahol a test feküdt. Így jött létre a vörös és fehér csíkokból álló lobogó, és a következő csatán ez alatt a zászló alatt indultak a harcmezőre a lett harcosok. A történet szerint, amíg ezt a jelet használták a lettek, addig verhetetlenek voltak.

Lettország zászlaja három vízszintes sávból áll, amelynek színei felülről lefelé rendre kárminvörös, fehér és ismét kárminvörös, lobogó sávjainak vörös és a barna színű keverékét a hivatalos bejegyzések nevezik kárminvörösnek

Az osztrák zászló keletkezésének legendája és színei is hasonlóak, ezért a nép a lett zászlót alvadt-vér színűnek nevezi.

A lobogó három sávja nem egyenlő nagyságú ugyanis a középső, fehér sáv vastagsága pontosan a fele a másik két csíknak.

Riga Lettország fővárosa:

Riga már a 13. század óta jelentős város, és ma mindegyik korszakából láthatunk építészeti emlékeket.

A Baltikum legnagyobb városa, fontos kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja a régiónak. A 800 esztendős várost a „Baltikum Párizsának” is nevezik.

A régészek szerint a Riga és a Daugava folyók találkozásánál, már a római korban is település volt. Albert brémai püspök 1201-ben várat épített itt, és ezt tekintik Riga alapítási dátumának.

Riga óvárosa a világörökség része. Brémaiak alapították, főleg németek lakták, tagja volt a Hanza-városok szövetségének, de tartozott a lengyel királysághoz, volt svéd érdekeltség is, majd Oroszország befolyása alá került.

A város építészettörténeti tanulmánynak is beillik, szinte minden stílussal találkozunk, a gótikától a szecesszióig. 

A gótikus jellegű, történelmi belváros csodálatos képet mutat: macskaköves utcák, templomok, sikátorok, éttermek tömkelege ejti ámulatba a látogatókat. Szinte minden látnivaló gyalogosan elérhető.

Elsőként induljunk a Szabadság-emlékműhöz!

A Szabadság-emlékmű:

Korábban Nagy Péter szobra állt itt, a Szabadság-szobrot 1935-ben leplezték le. A nőalak által tartott három arany csillag az ország három ősi részét, Kurzemét, Vidzemét, és Latgalét jelenti.

Ez minden lett számára megszentelt hely, mely átvészelte a szovjet időszakot, még virágot is tilos volt itt elhelyezni.

A Livu tér napjainkban Riga egyik leghangulatosabb helye, tele hangulatos kávézókkal, bárokkal, árusokkal és nyüzsgő turistákkal.

A kis táblán egy feleség kissé morbid kívánsága: „Ha meghalok, temessetek a pub alá, mert akkor a férjem a hét minden napján meglátogat”.

Szép épület a Cicaház, melyhez egy kis történet is kapcsolódik. A hagyomány szerint a ház tulajdonosa vitába keveredett a szemközti céhtulajdonosokkal. Véleményének a céhről úgy adott hangot, hogy macskáit fenekükkel fordította a céhek felé. Később a vita némi pereskedés után rendeződött.

A város két céhépülete a tér nyugati oldalán látható. A 1384-ben alapított Szent János Nagy Céh tagjai kezdetben csak németek lehettek. Jelenleg az épület a filharmonikus zenekar hangversenyterme. A Nagy Boldogasszonyról elnevezett céh eredetileg a kézműveseké volt.

Tovább sétálva elérkezünk a Városháza térre, de a szépen zenélő óra ellenére, elsőre szinte senki sem a Városháza impozáns épületére kíváncsi.

A Feketefejűek háza (Melngalvju names):

A városházzal szemben álló Feketefejűek háza talán Riga legkülönlegesebb épülete. A holland reneszánsz stílusú vörös-téglás épület egykor az itt működő kereskedőcéhnek volt a központja.

Eredetileg a nőtlen kereskedők céhének székháza volt, itt laktak azok a céhtagok, akik korábban a város védelmét látták el és karavánokat kísértek Az épület ma Riga és egész Lettország jelképe. 

Az épület a történelem során erősen megrongálódott, 1999-re újjáépítették, így ma ismét eredeti pompájában láthatjuk. Nevét onnan kapta, hogy ezeknek a kereskedőknek egyik védőszentje Szent Móric volt, és mint tudjuk a mórok sötét-bőrűek voltak.

A bejárati ajtó feletti felirat jelentése: "Ha ismét elpusztulnék, jöjj és emelj ismét újjá."

A Feketefejűek Háza mellett áll a hasonlóan szép Sváb Ház, Az épület átfogó képet ad az egykori jómódú német család mindennapjairól.

A épületek előtt egy Roland szobor áll.

Szemben a szép toronnyal ékesített városháza épületét látjuk.

A lett lövészek:

Az óváros gótikus és szecessziós épületeitől merőben eltérő, monumentális, háromalakos gránitkatonák szobra Riga központi terén, a Daugava folyón átívelő Akmens hídnál őrzi a várost. 

Mit mondjak, elég megdöbbentő a vaskos, szocreál gránittömb. A cári hadsereg katonái közül a lett lövészek álltak át elsőként a bolsevikokhoz, később ők voltak Lenin leghűségesebb testőrei. 

Szent Péter templom:

 A város egyik jelképe a  templom barokk tornya. 72 méteres magasságából csodálatos kilátás nyílik a városra. Nagy Péter is szívesen mászott fel a toronyba – akkor még nem volt lift – egy kis bámészkodásra. Amikor kigyulladt a templom, a cár személyesen is segédkezett a tűzoltásban.

A gyakori tűzesetekről egy érdekes történet:

Egy tűz után az építőmester a munka végén felerősítette a toronyra az aranykakast, majd megivott egy kupa sört, és utána ledobta a magasból a kupát és azt mondta, ahány darabra törik a kupa, annyi évig marad fenn a torony. A kupa egy szemétdombra esett és két darabra tört, napra pontosan két év múlva tüzérségi talált érte a tornyot.

Egy másik történet: A várost hol németek, hol svédek, majd oroszok uralták. Egyszer a toronyból figyelő „sasszemű” őrszem riasztására, aki egy hatalmas porfelhőt látva azt hitte, hogy Napóleon hadai érkeztek meg. A riasztásra a városon kívül lakók bemenekültek a várba, de előtte felégették házaikat, templomaikat és a gabonaföldeket. Később kiderült, hogy a porfelhőt egy tehéncsorda okozta.

A templomot 1209-ben említi egy oklevél. Eleinte csak egy egyszerű csarnokból állt. A XV. században építettek át háromhajós, körfolyosós bazilikává. 

A Szent Péter templom közelében láthatjuk a Grimm mesékből ismert „Brémai muzsikusok” szobrot, mely a testvérváros Bréma ajándéka.

A Dóm:

Az óváros minden utcája a Dóm térre vezet. Szűz Mária Dóm a Baltikum legnagyobb temploma. A vörös téglás katedrálist Albert püspök kezdte építeni, kriptája is itt található. 
A Szűz Máriáról elnevezett dóm ékessége 1884-ben épült, 6768 sípból álló orgonája, amely annak idején a legnagyobb volt a világon, felavatására Liszt Ferenc komponált zenét.

A Dóm tetején hatalmas kakas jelzi, hogy Rigában az evangélikus a vezető vallás. A kerengőben látható az eredeti rézkakas a toronyról.

A Szent Jakab templom:

A Szent Jakab-templom Riga fő katolikus temploma. Karcsú, zöld tornyának tetején arany kakas ül. Ez a rigai városképet meghatározó három fő épület egyike.

1552-ben a Szent Jakab-templomban tartották az első lutheránus istentiszteletet Lettországban, de amikor 60 évvel később Báthory István lengyel király birtokba vette a várost, a templomot átadta a katolikusoknak.

A közelében van a parlament épülete, amelyet 1991-ben elbarikádoztak a szovjetek elől. Az egyik barikád maradványai közszemlére téve láthatók a templom előtti téren.

Egyéb látnivalók:

A rigai piac:

A központi piac (Centraltirgus) hatalmas léghajó-hangárokban kapott helyet. A csarnokok eredetileg Zeppelin-hangárnak épültek. A piaci választék óriási és az egyes hangárokat a különböző élelmiszerekre szakosították.

A „három fivér” ház:

Az óváros legrégebbi középkori lakóházait nevezhetjük „három testvérnek” is, mivel egy család három férfitagja építette.

Az épületek előtti magyar zászló ne tévesszen meg senkit, nem a magyar követség költözött az ódon házba, csak az idegenvezető mutatja az irányt.

A Svédkapu:

Az egyetlen épségben fennmaradt városkapu, amely egy átjáró volt a városfalon. Itt vezették az elítélteket a vesztőhelyre, a hóhér a kapu melletti házban lakott, és ablakába piros rózsát tett, ha kivégzés volt várható.

A városfal mentén továbbsétálva a hatalmas, vörös-téglás Lőportorony tűnik elénk.

A rigai vár:

A fehérfalu rigai vár nem tűnik erődítménynek, távolról inkább a lőportornyot véltem annak. A történelme során háromszor is újjáépítették, az külön érdekesség, hogy a rigai polgárok rombolták le egyfajta testvérháborúban, majd ők is építették újjá.

Érdekesség:

A Riga moped:

Az 1970-es, 80-as években, hazánkban is népszerű kismotorról számos szólás is született.

„ Laza vagyok, mint a rigalánc” – „Nem szerelt még eleget, vegyen Riga mopedet” – „Klassz ez a Riga, megy, mint a csiga”

Nézzünk meg egy videót a városról: 

https://www.youtube.com/watch?v=IHBxwVfI_TY

További lettországi látnivalók:

A Rundale Kastély:

Bauska lett település mellett találjuk Lettország barokk gyöngyszemét, a Rundale Kastélyt, melyet Rastelli a szentpétervári Téli Palota építésze tervezett.

További részletek: külön blogban.

Gauja Nemzeti Park

Természetvédelmi terület, a Baltikum legkiterjedtebb nemzeti parkja.

                  2016 tavasz                             Készítette: vinpet