Szlovénia felfedezése
Szlovénia felfedezése
Szlovénia rengeteg látnivalót kínál a turistáknak. Ez a piciny
ország kék tengerrel, havas hegycsúcsokkal, bájos kis szigetekkel, lenyűgöző
barlangrendszerekkel, vadvízi evezéssel és történelmi városokkal várja
látogatóit. Mindaz, ami bájos és lenyűgöző volt az Osztrák-Magyar Monarchiában,
itt szinte érintetlenül megmaradt.
Szlovénia fővárosa Ljubljana, ez a legnagyobb és legnépesebb
városa.
Ljubljana
A Ljubljanica folyó partján fekvő város már a római kor idejéből ismert volt Aemona néven, később a Monarchia idején a település neve Laibach volt. Az ókori országút egyik állomása, a híres Borostyán út évszázadokon keresztül erre vezetett Észak-Európából a Földközi-tengerig.
A történelmi hangulatot árasztó óváros barokk épületeiben zavartalanul gyönyörködhetünk, mivel a belső utcákról kitiltották az autóforgalmat, szinte az egész egy sétálóövezet. Itt láthatjuk a városháza impozáns épületét, a püspöki palotát, és a kéttornyú, kupolás, barokk Székesegyházat.
A város központi része a nemzet költőjéről elnevezett France Preseren tér a költő szobrával. Itt csordogál a Ljubljanica folyó, mely felett a Hármas-híd ível át, a rakpart a helyiek kedvelt korzója, ahol egymást érik az éttermek és a kávézók.
A híres sárkányos híd nevét a négy pillért őrző, és a város jelképének számító sárkányokról kapta. A legenda szerint a hídfőn ülő sárkányok elkezdenek csapkodni a farkukkal, amikor egy szűzlány megy át a hídon. Vártunk egy darabig, de nem csapkodtak. Vajon mi lehet az oka?
Az óváros fölé magasodik a Ljubljanai vár, melynek tornyán a sárkányos zászló lobog, melyhez egy érdekes legenda tartozik. A monda szerint az aranygyapjút elrabló Iaszon herceg, menekülés közben, a Ljubljanica folyóra érve egy óriási sárkánnyal találta szembe magát. Hogy ki győzött arról megoszlanak a vélemények, de a Ljubljanát őrző mesebeli sárkány a város jelképévé vált. Ljubljana címerében is megtalálható, sőt a városháza tetején kakas helyett aranyszínű sárkány jelzi a szélirányt.
A várfalról szép kilátás nyílik a városra.
Piran, a szlovén tengerpart gyöngyszeme
Piran a Szlovén Riviéra hangulatos városa. A Dél-Szláv háborús osztozkodásban Szlovéniának csak 45 km hosszú partszakasz jutott, melyen öt település található. Úgy tűnik, hogy a közel 6000 km hosszú horvát tengerpart nem elég a horvátoknak, még próbálnak néhány km.-nyi szakaszt elvitatni Szlovéniától. Gazdasági szempontból Koper a legjelentősebb, mint kereskedelmi kikötő. Ha bulizni akarsz, irány Portoroz, de ha az ivászat és buli helyett tartalmas nyaralási élményekre vágysz, akkor Piranba kell látogatnod.
Piran történelmi óvárosa a velencei stílust idézi. A város neve, a legendák szerint, a görög pyros (tűz) szóból származik. Éjjelente fáklyák világítottak az Isztriai-félsziget északnyugati csúcsán, a mai rondella környékén, utat mutatva a közelitő hajóknak. A római birodalomban Piranum néven említik, később bizánci, majd a velencei városállam fennhatósága alá került.
A modern időkben a város az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, azután az olaszoké lett, majd Jugoszlávia része, melynek széthullásával a független Szlovénia tengerparti nyaralóhelyeként fogadja a látogatókat.
A modern időkben a város az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, azután az olaszoké lett, majd Jugoszlávia része, melynek széthullásával a független Szlovénia tengerparti nyaralóhelyeként fogadja a látogatókat.
A város központja, a leghíresebb szülöttéről, Giuseppe Tartini zeneszerzőről elnevezett hangulatos tér. A gyönyörűen felújított ódon házakkal keretezett Tartini térről indulnak a kis utcácskák a városka minden részébe.
A szobor mögötti impozáns épület a neoreneszánsz városháza, mely középkori elődje helyén épült a XIX. sz. közepén.
A tér egyik legszebb épülete a Benečanka, a jellegzetes velencei gótikus stílusban épült palazzo-t egy gazdag, Beppo nevű kereskedő építtette fiatal szeretőjének. Kedvesét a környék rossznyelveitől óvva, a homlokzatra íratta, Lassa pur dir, azaz „Csak hadd beszéljenek!”.
Szent György-templom:
Az óváros felett magasodik a templom és a velencei Szt.Márk–toronyra emlékeztető campanilé, ahova az edzett látogatók 147 lépcsőfokon tudnak felmászni és kissé elhomályosult látással gyönyörködni a páratlan tengeri panorámába, de a templom körülifalakról is káprázatos a kilátás. A templom kapuja általában nyitva áll, egy rácsozaton keresztül lehet benézni a barokk stílusú belső térbe.
Nézzünk meg egy videót:
Bledi tó
Szlovénia egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága a zöldellő hegyek ölelésében fekvő Bledi tó, a felette magasodó büszke várral. A természet és az ember alkotta gyönyörű környék már évszázadok óta kedvenc kiránduló hely.
A tó közepén fekvő tündéri szigetet egy különleges vízi járművel, a pletnával közelíthetjük meg. A legenda szerint azért kapta ezt a nevet, mert a teteje egykor kötött anyagból készült. A másik magyarázat szerint a név a német "plateboot" szóból származik, ami lapos fenekű csónakot jelent.
Ezt a hagyományos hajócskát a helyiek készítik és a pletnár evez. A nagy tekintélyű szakma eredete a középkorba nyúlik vissza és nemzedékről nemzedékre öröklődik, így a családban marad évszázadokig. Azt mondják, hogy aki nem utazott a pletnával, az nem is volt Bledben.
A tó közepén, egy kis szigeten magasodik a gótikus stílusú Mária Mennybemenetele templom, melyhez több legenda is kapcsolódik. A szigetről szinte állandó harangzúgást lehet hallani, mivel az a hiedelem, hogy aki háromszor megrántja a harang kötelét, annak nagy-nagy szerencséje lesz.
A mondák szerint, az első harang elsüllyedt a tóban. A bledi várban élt egy fiatal özvegyasszony, Poliksena, aki férje emlékére egy kis harangocskát öntetett, amit a sziget templomába szánt. Amikor a harangot a szigetre szállították hatalmas vihar kerekedett, és elsüllyedt a harangot szállító csónak. Csendes estéken még ma is hallani az elsüllyedt harang hangját a mélyből. Később a pápa egy új harangot küldött a templomba.
A templomhoz 99 lépcső vezet. Gyakran tartanak itt esküvőt, és a hagyomány szerint a vőlegény által ölben felvitt menyasszonynak ez úton csendben kell maradnia. Arról nem szól a fáma, hogy a vőlegény nyöghet-e?
A bledi vár:
A festői szépségű vár lehetne akár egy mesekönyv illusztrációja is, csak a királykisasszony hiányzik, aki epedve várja az ő „pletnáját”
A déli parton látható a Vila Bled, amely korábban a jugoszláv királyi család nyári rezidenciája volt, később Tito marsall használta pihenőhelyként.
Nézzünk meg egy videót:
A csodálatos Bohinji-tó
A Júliai-Alpok gleccser vájta völgyében fekszik a festői szépségű Bohinji-tó. Nevéhez egy legenda is fűződik. Amikor Isten befejezte a világ teremtését, rájött, hogy megfeledkezett egy kis embercsoportról, akik csendben várták a teremtés végét. Kárpótlásul nekik ajándékozta a világ legszebb helyét, melyet az emberek – Isten szláv nevéből (Boh) – Bohinjnak neveztek el.
A tó partján áll a híres Aranyszarvú, a kecskebak, akinek vérétől gyógyító virág terem és szarva a völgy titkos kincses ládájának kulcsa és nem utolsósorban a legjobb szlovén sör szimbóluma is.
A tó partján áll a jellegzetes a sárga-vörös-zöld festésű mintázatú Keresztelő Szt. János templom. A freskók különböző bibliai jeleneteket ábrázolnak, láthatjuk Keresztelő Szent János fejét, meglehetősen bizarrul, tálcán kínálva. Angyalai torzképűek, sokszor vámpírfogakkal rendelkeznek. A történészek a jelenséget, a belterjes házasságokra vezetik vissza.
A templom a Bohinji-tó partján fekszik, közvetlen a Száva kifolyásánál. A folyón egy romantikus kőhíd ível át.
Felvonóval feljuthatunk az 1535m magas Vogelre, ahonnan pompás kilátás nyílik a Júliai-Alpokra.
Nézzünk meg egy videót:
A Postojnai cseppkőbarlang
A szlovéniai Karszt vidéke érintetlen és egyedülálló természeti és kulturális csoda. A Karszt-fennsík mészkő hegyeiben több mint 8000 barlang, dolina és búvópatak formálja a természetet évezredek óta. A szó eredete a szlovén kras, és az olasz crasso szóra vezethető vissza, és karszt néven terjedt el világszerte. A karszt a mészkő és a víz kölcsönhatásaként jön létre. A barlangok közül a legnagyobb és a leghíresebb a Postojnai cseppkőbarlang, mely a természet káprázatos csodája. A cseppkőbarlangot a Pilkve-patak formálja évmilliók óta. Eddig közel 20 km hosszú földalatti járatot tártak fel. Egy hegymászó (Luca Cec) fedezte fel újra a barlangot 1818-ban, de 1213-ból származó jelet is találtak a barlangban.
A barlangba egy kisvasúttal juthatunk be, melyet eleinte kézi erővel mozgattak, majd a szennyező diesel meghajtást felváltotta a ma is alkalmazott elektromos vasút. Érdekes, hogy amikor 1857-ben I. Ferenc József császár és Erzsébet királyné ide látogatott, a fenséges császári párt, az ókori uralkodókhoz hasonlóan hordszékeken cipelték végig a járatokon.
A vonatozás után kb. egy kilométeres gyalogtúra vár a látogatókra, de észre sem vesszük a távolságot, annyira gyönyörködünk a szebbnél szebb képződményekben. Mintha egy földalatti mesevárban lennénk, az ember szinte várja a tündérek vagy koboldok megjelenését. A többféle színben pompázó és különleges alakzatokat felvevő kristályképződmények a szűk benyílók mellett hatalmas termekben láthatóak. Szinte templomi csendben nézelődünk, a csendet egy-egy vízcsepp hangja töri meg.
A barlang élővilágának különlegessége a fokozottan védett barlangi gőte, amely akár100 évig is elél. A gőte teljesen vak és csupasz, a színe fehér, bőre áttetsző. Elég gusztustalan látvány, és még plüssfiguraként is megvásárolható! Sárkányhoz is hasonlítják, bár szerintem hozzá képest a sárkány egy barátságos állat, még ha tüzet is okád. A gőte mellett csigák, rákok, pókok, skorpiók és halak is élnek a barlang sötétségében.
Napjainkban már évente több mint egymillió ember gyönyörködik ebben a páratlan természeti csodában.
By vinpet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése