Translate

2010. szeptember 29., szerda

A napfényes Andalúzia











Andalúzia Európa legdélibb pontja, Afrikától csupán a Gibraltári-szoros választja el. Partjait az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger mossa. /sajnos, nem teljesen tisztára/

A Costa del Sol elnevezésű tengerpartot övező homokos strandoktól, a Sierra Nevada vad nyúlványáig terjed.

Andalúzia, komor hegyeivel, a narancs és citromligetek balzsamos illatával, napfényben fürdő tengerpartjával, életörömet sugárzó, jókedvű, barátságos, vendégszerető, de rendkívül hangos lakosaival Spanyolország igazi arcát mutatja a látogatóknak.

A kedélyes baráti, családi beszélgetések is 100 decibel feletti hangerővel történnek. A spanyol életritmus jelentősen eltér a miénktől, szinte semmi nincs nyitva 10 óra előtt. A szieszta déltől 4-5 óráig tart, ilyenkor a befüggönyözött szobákban pihennek, és állítólag ez a legkedvezőbb időszak a népesség gyarapítására is. Este éjfélig, 1 óráig, még a gyerekek is ébren vannak.

 A parttól eltávolodva kisebb nagyobb dombokat láthatunk, hangulatos, mediterrán épületekkel, a kertekben ezernyi színes virággal, narancsligetekkel. A tájat vad hegyek védik a szelektől, kellemes tengerparti klímát biztosítva az idelátogatóknak.

Andalúzia a napfény, a flamenco, a tüzes borok, és a bikaviadalok hazája.

Ez valódi mediterrán vidék, igazi mediterrán életérzéssel. 

 

 

Costa del Sol

A Costa del Sol-nak, azaz a Napos partnak nevezik azt a mintegy 150km. hosszú partszakaszt, amely a  Földközi-tenger egész andalúziai partját felöleli. Fővárosa, Malaga, a part-menti települések gyakorlatilag egybeépültek, csak egy látványos kapu, vagy egy színes tábla jelzi, hogy új városkába értünk.

A tájegység nevéhez méltóan, a napsütéses napok száma, meghaladja a 320-at évente. A homokos, néhol kisebb szirtekkel tagolt partot, tarka napernyők színesítik, az egész évben színes, nyíló buja virágokkal övezett sétányok igazi turistaparadicsommá varázsolták a környéket.

A tengerfenék tisztán homokos, nem mélyül hirtelen, ideális a családi fürdőzésre. A part mentén éttermek, szórakozóhelyek tömkelege várja a turistákat, és a szórakozni vágyókat. Tipikus tömegturizmust láthatunk hatalmas szállodákkal, rengeteg apartmannal.


Az enyhe éghajlat, a dús szubtrópusi flóra annak köszönhető, hogy a Sierra Nevada megvédi a partot az északi hideg légáramlatoktól, míg az, Afrika felől érkező meleg áramlatok akadálytalanul jutnak el a tengerpartra.



Torremolinos

Malagától elindulva a Costa del Sol-on, az első jelentős település, Torremolinos, számos kávézóval, kocsmával, étteremmel, élénk éjszakai élettel, rengeteg szórakozóhellyel.

Itt kezdődik az igazi beach hangulat, ide nem elsősorban pihenni jönnek a turisták. Már az ókorban is lakott terület volt, később több nemzet is meghódította, most a turisták hada szállta meg.
Itt találhatjuk a partvidék legnagyobb vízi vidámparkját, mely az Aqualand nevet viseli, de van hagyományos vidámpark is, a Tivoli World, a krokodilfarmról nem is beszélve.  A belvárosban sétálóutcák, bevásárlóközpontok mellett, sok egyéb más lehetőség kínálkozik a pénzköltésre.
Hatalmas szállodák, a mór építészet stílusjegyeit magukon viselő mediterrán apartmanok, várják a szórakozni vágyókat.



A sudár datolyapálmákról időnként melletted koppan egy-egy koraérett gyümölcs, a pálmaágak között színpompás papagájok kergetőznek hangos rikácsolással, időnként rendelsz egy koktélt, így élnek a nyugdíjasok a spanyol tengerparton.




Marbella

Marbella a Costa del Sol koronagyémántja, a gazdagok és hírességek, legelegánsabb üdülőhelye.
A múlt hónapban itt nyaralt az amerikai elnök felesége, és most esküdött Julio Iglesias örök hűséget öt gyermeke anyjának. /úgy látszik, nem szereti elkapkodni a dolgokat/
Marbella soha nem volt szegény kis halászfalu, hanem mindig is egy viruló kereskedelmi város volt.

Híres színészek is szívesen nyaralnak itt, Antonio Banderasnak itt van a háza, itt van egy étterme és egy diszkója. Banderas nagy népszerűségnek örvend egész Andalúziában.

Ha itt szembe jön veled valaki, aki hasonlít egy híres filmsztárra, az nem hasonmás, hanem személyesen a híresség.
Marbella az egész világról idevonzza az igényes és választékos ízlésű nyaralóvendégeket.

A városnak két jellegzetes arculata van, az egyik, a főúttól a tengerpart felé eső Promenade La Alameda, mely régi időket idéző sétány , évszázados fákkal, pineákkal és eukaliptuszokkal, és azulejo csempékből készített pihenőpadokkal ellátott, árnyas mediterrán liget.



A sétány tengerparthoz közelítő részén Salvador Dali köztéri szobrait láthatjuk, mindig sokan megcsodálják és fényképezik őket.
Megpróbálják kitalálni, hogy mit ábrázol, de ez nem mindig sikerül.


  
                         Ez Don Quijote-t ábrázolja 

Pompa és fényűzés minden mennyiségben, és sajnos az árak is ehhez igazodnak.
A tengerparton végigfutó sétány, mely teli van kávéházakkal és éttermekkel, találtunk egy magyar éttermet is, fiatal vállalkozók próbálják megszerettetni a magyar konyhát az ide látogatókkal.




Marbella másik arca, a gyönyörűen karbantartott óvárosi rész, ahol kanyargós, szűk utcácskákat, hangulatos tereket és régi, római, valamint mór műemlékeket fedezhetünk fel.
Plaza de los Naranjos: A narancsfák terén, a természet és korabeli építészet varázslatos szimbiózisa tolmácsolja Marbella óvárosának romantikus hangulatát. 



A középkori várfalakat meghagyva, a várat lakásokkal beépítették. 


A mór stílusban épült házak és a környéken lévő szűk, kacskaringós, néhol pedig meredek utcácskákban, egymást érik a kis üzletek, ajándéktárgyakkal, ruházattal, ékszerekkel, és minden árucikkel.



Nézzünk meg egy videót erről a varázslatos vidékről: 



Mijas
 A tengerparttól kissé távolabb, a hegyoldalban búvik meg, ez a hangulatos andalúz kisváros.



Itt található a Ferias, Spanyolország egyik legősibb bikaviadal-arénája, ahol a bikaviadalok mellett látványos flamenco előadásokat is rendeznek.




A csinos lányok között egy kiöregedett artista is szaporázza a lépteit, géppuskaként kopog a cipője, mégis az embernek az, az érzése, hogy Sancho Panza egyik kései utódját látja.
Nézzetek meg egy igazi andalúziai flamenco-t.


 Ami a bikaviadalokat illeti, úgy látszik a spanyoloknál is veszít népszerűségéből, a szórakoztatásnak ez a fajtája. Az arénába külön lehet jegyet váltani a napos, és az árnyékos oldalra. Az aréna nagyon lassan telt meg, a kezdés előtt néhány perccel azonban betódult több tucat öregúr, lehet, hogy a közeli, elaggott torreádorok otthonában volt vasárnapi kimenő. 

A bikaviadalról is készült egy videó, de csak erős idegzetűek számára javasolt a megtekintése:


A bikaviadalon látottak hatására, megpróbáltam lebirkózni egy tehenet, de ijedtében szoborrá változott.
A bikaviadalon látottak hatására, megpróbáltam lebirkózni egy tehenet, de ijedtében szoborrá változott.


Burro-taxik:

A központból kitiltották a gépjármű közlekedést, a forgalmat rendszámmal ellátott szamarak, az úgynevezett, „burro taxik” bonyolítják. Ezek díszesen felszerszámozott személy és teherhordó csacsik.


           
                           Kilátás Mijas városából


Gasztronómia:

Az andalúzok nyáron későn kelnek, napközben inkább kis adag könnyű ételeket esznek, salátákat, halételeket. A fő étkezés az esti órákra tevődik át.
A spanyol ételek fűszerezése eltér a miénktől, sajnos nem mindig előnyére, az ánizsos véres hurka nem lett a kedvencem.

Jellegzetes és kedvelt ételük a „gazpacho”, amely paradicsom, paprika, és különböző zöldségek, valamint olívaolaj hideg keveréke, fogyasztás előtt még tesznek bele apróra vágott hagymát, paradicsomot, paprikát, uborkát. Finom ízű és a melegben, rendkívül üdítő hatású leves.

A tengerparton természetesen a "tenger gyümölcsei" jelentik a kulináris élvezeteket. Érdemes megkóstolni a parázson sütött apró szardellát.


A parti vendéglőkben elképesztő iramú a kiszolgálás. A pincérek futólépésben közlekednek, ordítva közlik a séffel és a pultosokkal a rendeléseket, de azért szívesen beszélgetnek egy kicsit a vendégekkel, természetesen ezt is emelt hangerővel teszik. Az olaszokról szoktuk mondani, hogy harsányak, de az andalúzokhoz képest zsolozsmázó barátok dünnyögésének tűnik a beszédük.

Az italokhoz, sokszor rendelés nélkül is felszolgálnak „tapas”-t, amely apró falatkákat jelent, és ezernyi formában készül, és célja a gyomor kibélelése, hogy még többet tudj inni.

XII. Alfonz királytól eredeztetik magát ezt a jó szokást. Őt kínálták egyszer cádizi borral, és mivel nem szerette volna, ha por kerül a borospoharába, egy szelet sonkával lefedték a serleget, így nyújtva oda az uralkodónak. Na, ez annyira megtetszett neki, hogy ezen túl mindig így kérte italát.
A szó, a tapar= letakarni igéből származik.

 A „paella” az andalúz gasztronómiában is jelentős szerepet játszik, bár ez az étel Valenciából származik. Ez kagylóval, rákkal, hússal dúsított zöldséges rizs.


A másik jellegzetes és nagyon finom étel, a „pil pil” bő olívaolajban kisült rákocskák, nagyon sok fokhagymával.


A gasztronómiai különlegességek közül nem szabad kihagyni a „serrano” sonkát, mely a hazánkban őshonos mangalica sertésből készül, sózással és érleléssel, nem füstölik.
 Szinte mindenhol lehet kapni, vékony szeletekre vágva, nagyon ízletes és száraz, tehát inni kell rá.


Ennyi étel után feltétlenül inni kell valamit, szerencsére Andalúzia, a finom nedűket is széles választékban kínálja.

A méltán híres andalúz vörösborok helyett a táj jellegzetes italát, „sherry”-t szeretném bemutatni. Sokan angol italnak tartják, de a sherry előállításának központja Jerez de la Frontera városa. Neve is innen ered, Jerez régi angol neve 'Sherry'.

A sherry érlelése és keverése egyaránt az ún. solera-rendszerrel történik. Hordókat több szintben egymásra rakják. A legfelső sorba kerül a legfiatalabb bor, a legalsóba a legöregebb. Ez utóbbit hívják tulajdonképpen solerának (a spanyol suelo - talaj, padló szóból). Aromájuk a tokaji szamorodnira emlékeztet.

Az aranyszínű, száraz amontilladó vagy a kissé fanyar, sötét olorosó borhoz remekül illik az olívabogyó sajtszelettel, vagy a serrano sonka.

A közkedvelt sherry brandy, ezeknek a boroknak a párlata. Sajnos az üveg már nincs tele, mert muszáj volt megkóstolni. 

 



Az olajbogyók és az olívaolaj a vidék meghatározó terméke. Az olajbogyókat szeptemberben szüretelik először, ilyenkor csak a 40%-át szedik le, ez a zöld olívabogyó. 
A többit decemberben szedik, addigra teljesen beérik, ez a fekete olívabogyó. Az olajat a bogyókból sajtolják, a legjobb minőségű, az extra szűz, amelyet válogatott bogyókból készítenek a leszedést követő 24 órán belül.
Az olívabogyókat megtöltik, paprikával, fokhagymával, mandulával, és az olajokat is ízesítik különféle fűszerekkel.
Előnyös tulajdonságai és kiváló élettani hatása miatt, folyékony aranynak is hívják.




Kirándulások:
 
Sevilla:
 
Andalúzia fővárosa a Guadalquivir folyó bal partján fekszik. Ez a város megtestesíti mindazt, amit Spanyolországról jellemzőnek gondolunk és tartunk. Ez a „legspanyolosabb” város.



A legenda szerint maga Herkules alapította. A római korban Hispalis néven kiemelkedő kikötőnek számított, mert akkor még a Guadalquivir az Atlanti-óceánig hajózható volt. Sevilla, Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmat volt.

A középkorban hajókkal szállították a dohányt Kubából, de később a folyó eliszaposodott, és nem lehetett felhajózni Sevilláig. Egyébként Kubával ma is szoros kapcsolat ápolnak, anyagilag is támogatják, miközben Spanyolország is csődközeli állapotban van.

Évszázadokon keresztül a mórok uralkodtak a városban, míg a Katolikus Királyok el nem űzték őket. Az arab építőművészet alkotásait megőrizték az utókornak, többek között, a Sevilla jelképének számító, karcsú minarettornyot, a Giraldát.

A közel 40 méter magas toronyba lépcsők helyett emelkedőkön lehet feljutni így a müezzin szamárháton tudott felmenni, és lihegés nélkül hívhatta imára az igazhitűeket. A csúcson Gábriel-arkangyal arany figuráját láthatjuk. A toronyból fantasztikus kilátás tárul elénk, megfigyelhetjük a szűk és kanyargós utcákat, a mór stílusú épületeket és az Arénát.

Sevilla, Andalúzia fővárosa és a negyedik legnagyobb spanyol város. Egyetemi város és érseki székhely, de emellett a flamenco és a bikaviadal fővárosa.

Innen indult több felfedezőút, a város őrzi Kolumbusz hajójának, a Santa Mariának modelljét.

A hőmérséklet nyáron gyakran meghaladja a 40°C-t is.

 



A Santa Maria katedrális:

1401-ben a katolikus egyház új templom építését határozta el.
„Építsünk székesegyházat, olyan nagyot, hogy mindenki, aki látja, őrültnek fog tartani bennünket.”

Mintegy száz év alatt, a korábbi mecset helyén, felépült Európa harmadik legnagyobb temploma, és a világ legnagyobb gótikus temploma. Az öt hajós katedrális Sevilla leglátogatottabb építménye,

A mecset részei közül máig fennmaradt a minaret, a Giralda, amely ma a katedrális harangtornya, 25 haranggal, és a tetejéről 360º-os kilátás nyílik a városra.






Kolumbusz Kristóf sírja:

A székesegyház belsejében láthatjuk a világhírű felfedező Kolumbusz Kristóf síremlékét, bár máig kétséges, hogy a szarkofág valóban az ő holttestét őrzi-e.

Kolumbusz Valladolidban hunyt el1606-ban. Sírjára Ferdinánd király a következőket íratta:

 „A Castilla y a León Nuevo Mundo dió Colón”  azaz Kolumbusz egy új világot adott Kasztíliának és Leonnak.

Hamvait később Santo Domingóba szállították és a székesegyház szentélyében, temették el. Ugyanide temették fiát Diegót is.

Évszázadok elteltével, amikor Dominika megszűnt spanyol gyarmat lenni, a koporsókat Kubába akarták szállítani, de az egyik eltűnt. Biztosak voltak benne, hogy a megtalált koporsó Kolumbuszé, és Kubába, majd onnan Sevillába szállították.

Amikor évtizedek múlva felújították a dominikai székesegyházat, megtalálták a másik koporsót is, és azt is Sevillába vitték. Hogy melyik sír, kinek a hamvait rejti, az archeológusokra vár a feladat megoldása. 

A mai modern eljárásokkal ez könnyen kideríthető lenne, de senkinek nem érdeke a helyzet tisztázása, mert így több helyen is mondhatják, hogy ott nyugszik Kolumbusz Kristóf. A nagy felfedezőnek állítólag Santo Domingóban is van sírja.



Kolumbusz koporsóját, a négy királyságot jelképező alak, Navarra, Aragonia, Castillia és Leon tartja. Leon lándzsáján, az arany gránátalma, Granadát jelképezi.

 

Az Alcazar:

A római kori castrum (katonai tábor) helyén emelt mór várpalota, egyike a keleti építészet legszebb alkotásainak, és, Sevilla legkedveltebb látnivalói közé tartozik. A várfalak nemcsak az épületeket, hanem a kerteket is körbevették, így megmaradt az erődjelleg.
Az eredeti építményből ugyan kevés maradt meg, de a korabeli sevillai és toledói mesterek a mozarab stílus legszebb alkotását hozták létre. (Mozarabnak nevezték a mór uralom alatt azokat a spanyolokat, akik keresztény vallásukat megőrizték, de átvették az arab nyelvet és kultúrát.)




Egyéb látnivalók:

Ha kevés az időd, de szeretnél egy jellemző képet kapni a városról, akkor bérelj egy konflist, amely kellemes ügetésben végigvisz a belváros egy részén, a kocsis szakértő idegenvezetése mellett.

A Maria Luisa park: egykor a Szent Telmo-palota parkjához tartozott. A névadó hercegnő ajándékozta a városnak, közpark létesítésére. 
A hatalmas park árnyas fáival egy év alatt épült meg. Számtalan tarka virággal, örökzöldekkel és más növénnyel díszítették, mesterséges tavakat, szökőkutakat, sétányokat és lugasokat létesítettek benne. Különböző stílusú palotákat és pavilonokat is láthatunk itt.





A Judería, Sevilla középkori zsidó negyede a mór és a zsidó építészet jegyeit viseli magán. Különös, kacskaringós utcáival, erőteljes színeivel mindenkit magával ragad.




 Plaza De Espana:

A Plaza de Espana teret félkörös árkádsor határolja, csempéin valamennyi spanyol tartomány címere látható. Ma a Tartományi Parlament székhelye. A hely érdekessége, hogy itt forgatták a Csillagok háborúja 2. epizódjának egyes jeleneteit.




Az árkádsor mentén dísze padokat építettek, melyek mindegyike Spanyolország egy-egy tartományát jelképezi, a történelméből kirakott jellemző kerámiaképpel.



Művészet:

Sevilla számos opera helyszíneként él az emlékeinkben. Itt játszódik többek között a Sevillai borbély, a Don Giovanni és a Figaró házassága is.
Sajnos korabeli kinézetű borbélyüzletet nem találtam.

Külön kell beszélni Carmen történetéről, aki a ma is meglévő dohánygyárban volt munkáslány. Bizet népszerű operája ma is szerepel, a világ operaszínpadainak repertoárjában. Az épületben, ma már egyetem működik.

A Dohánygyárnak az üzemi épületek mellett saját kápolnája, börtöne és szökőkútja volt. Az építményt vizesárok vette körül, melyben krokodilok látták el a biztonsági őri feladatokat.
Az üzemben több mint 3000 munkáslány dolgozott.

Hallgassátok meg a Habanera-t, Bizet Carmen című operájából:





A Palacio de San Telmo nevét onnan kapta, hogy korábban tengerészeti akadémia volt, ahol Amerigo Vespucci oktatta a leendő felfedezőket a hajózás és a navigálás tudományára.

  A Szent Elmo tüzéről bizonyára hallottatok, ezt a misztikus természeti jelenséget a Földközi tenger hajósai nevezték el védőszentjükről, Erasmusról Szent Elmo tüzének.
Az épület ma az autonóm andalúz kormány, elnöki palotája.

Általában viharok végén figyelték meg, amikor a levegő már telítődött elektromossággal, a hajóik árbocain megjelenő kisülések felvillanó fényeit égi jelnek tekintették.

 Szent Elmo tudatja, hogy védelmébe vette őket. Ezt a hitet erősítette, hogy a jelenség általában a viharok végén tűnt fel, amikor már remélhető volt, hogy túlélték az égiháborút.

Egy másik legenda szerint onnan származik az elnevezés, hogy ez a különös fényjelenség gyakran volt látható Szent Elmo templomának tetején, ahol az ereklyéit őrizték.



Cordoba:

A város a Sierra de Cordoba déli lábánál, a Guadalquivir folyó mellett épült. A település megőrizte mór jellegét, akik lenyűgöző kulturális örökséget hagytak maguk után.
Andalúzia mór-keresztény műemlékvárosa, a Világörökség része. 




Mezquita:

A nyugati világ legnagyobb mecsete. Az iszlám kalifátus nagy muszlim dinasztiája, az Omajjádok korának kiemelkedő vallási építménye, mely eredetileg keresztény templomnak épült.

A mecset kívülről nem különösebben látványos, egyszerű kopár falak veszik körül.

Annál szebb látvány fogad, belépve a Megbocsátás kapuján, a Narancsudvarba, ahol permetező szökőkút, sudár pálmák, örökzöld ciprusok, virágzó narancsfák kápráztatják el a látogatót. 

 

 
Az arabok kiűzése után, a mecsetet újra keresztény templommá alakították át, s ma is ebben a formában működik. Különlegességét ez az építészeti kettősség adja.

Bár az építmény a Mária mennybevitele nevet viseli, ma is mint Mezquita ismert.

Belül 856 márványoszlop hordozza a boltíveket, melyek fölött egy második ívsor is emelkedik.




                 
                   Mór oszlopsor mögött a keresztény oltár


Alcazar:

A történelmi városrészben a folyó partján emelkedik az Alcazar de los Reyes Cristianos palotaerőd, az inkvizíció egykori székhelye.
A falak és a tornyok nagy része még a mór időkből származik, később a katolikus királyok építették tovább.



 

A kalifák egykori rezidenciája a gyönyörű díszkerttel, a mozaikokkal, a tarka virágokkal, a levegőt hűsítő medencékkel és csobogókkal Versailles kertjére emlékeztet.

 

 





 

Kolumbusz engedélyt kér amerikai útjára a Katolikus Királyoktól, Ferdinándtól és Izabellától.

 


Egy római híd vezet át a Gualaquivír folyón, a hídfő mellett áll a Torre de la Calahorra, ahol helytörténeti kiállítást tekinthetünk meg. 

 



 
Az óváros, a zsidó negyed:

A Mezquita mecset mellett található a festői Barrio de la Judería, a zsidó negyed, ahol a zegzugos kis utcácskákban bóklászhatunk és megcsodálhatjuk, a virággal teli, árnyas belső udvarokat, a "patio-kat" és a színes csempeborítású falakat.


Köpcös fegyverhordozója kíséretében, itt vívta elkeseredett szélmalomharcát Don Quijote, a búsképű lovag, és próbálta elnyerni a szépséges Dulcinea kegyeit. Cervantes szülőháza Cordobában található.

 



Granada, Alhambra

Tarík ibn Zijad arab hadvezér a VIII. században, átkelt a Gibraltári-szoroson Hispániába, és néhány hét alatt elfoglalta Andalúziát. A Sierra Nevada nyáron is hósipkás hegyei által övezett termékeny dombok, a Darro folyó völgye, annyira megtetszett a hódítóknak, hogy letelepedtek. 

Hispániában az első és egyetlen mórok által alapított város: Granada. Egyesek szerint nevét a gránátalmáról kapta. Granadát fallal vették körül, virágzott a kereskedelem és a kézműipar. Andalúzia urai évszázadokon keresztül a mórok voltak, örökségük ma is szembetűnő, de a keresztény hódítók fokozatosan felülírták az arab ízlést. 
A termek díszítéseit bevakolták, a mennyezeteken saját reliefjeiket helyezték el, a berendezések egy részét megsemmisítették, vagy eltávolították.

Az Alhambrát eredetileg katonai célokra tervezték, de később a mór király és udvartartása rezidenciája lett.
A katolikus királyok (Ferdinánd, Izabella) hatalomra jutása után Granada kalifátusa még 250 évig fennállt, mert adót fizetett nekik. Amikor nem fizettek adót, őket is elűzték.
Ma Granada kulturális és gazdasági központ, tartományi és püspöki székhely.



Az Alhambra épületegyüttese három részből áll

-         a mórok építette erőd, ezt nevezik Alhambrának
-         a katolikus királyok erődje, ez az Alcazaba
-         És a nyári lak a díszkertekkel, ez a Generalife


Az Alhambra:

A világhírű épületegyüttes neve - al hamra: vörös - a tornyok, mellvédek, paloták színére utal.
Több mint 500 év elteltével, Alhambra, Andalúzia leggyakrabban látogatott építészeti emléke.
Évente mintegy kétmillió látogatót vonz, ezért a mór palotákba csak korlátozott számú látogatót engednek be. A felsorolt, korlátozottan látogatható épületrészekben összesen 30 percig tartózkodhatunk.

A rengeteg turista, szinte lehetetlenné teszi az elmélyült nézelődést, nem is tudsz olyan fényképet készíteni, hogy ne lógjon bele valaki.



Az Oroszlános udvar, ahol a szökőkút medencéjét az arab építőművészetben egyedülálló módon tizenkét oroszlán tartotta, a restaurálást megelőző időben. 
Most egy elzárt teremben őrzik őket, még fényképezni is tilos, mivel iszlám tiltja az ember és állatábrázolást. Talán azért néznek ki olyan bambán az oroszlánok, hogy ha már megszegték a Korán parancsát, legalább ne legyenek élethűek. 

                                                 
                  Oroszlános udvar így nézett ki korábban

A Sala de los Abencerrajes az Alhambra történetének tragikus helyszíne. A monda szerint itt ölette meg az Abencerrajes hercegi család harminchat tagját, Boabdil, Granada utolsó uralkodója, mert szemet vetett a vagyonukra, más források szerint a család egyik férfitagja elcsábította Boabdil kedvenc feleségét


  

Az Alhambra legszebb terme, a Két Nővér terme (Sala de las Dos Hermanas), melynek kupolája ötezer kis fülkeszerű mélyedésből áll, az arab sztalaktit (cseppkő) boltozat pazar példája. 



A Bor Kapu neve onnan ered, hogy a borkereskedők egykor itt rakták le árujukat.


Alcazaba:




A monda szerint, ha a harangot egy hajadon megkongatja, biztosan férjhez fog menni, ennek ellenére sokan nem a harangot akarták megszólaltatni, hanem meglehetősen bizarr módon, a harangkötelet tekerték a nyakuk köré, és úgy fotóztatták magukat.





A bejárat melletti fülkékbe gyertyákat tettek, hogy a vakok is tudják az imádkozás irányát.             


Generalife:

A Generalife a Nasrid szultánok nyári palotája volt. A palota, és a gyönyörű kertek XIII – XIV. században épültek. Csodálatos, szinte paradicsomi hangulat fogadja az ide érkező látogatót.



Szökőkutak, csobogók, medencék, falikutak, vízsusogás, madárcsicsergés, nyíló virágok sokasága, egyszerűen elbűvöli az embert, nem akarsz továbbmenni. 

Nincs elég idő, megcsodálni a vízmedencékben tükröződő oszlopsorok varázsos látványát. A formára vágott tuják arab kapuboltként díszelegnek a csodás kertben. Babér, jázmin és narancsfa illatozik mindenfelé.




Legismertebb és egyik legszebb része a Medence-udvar, ahol a csipkés boltívek tükröződnek a medence vízében.


Allah mondása szerint, a „Paradicsom” egy falakkal körülvett gyönyörű kert, ezt itt sikerült megvalósítani.

Ha kíváncsi vagy az Alhambra titkaira, olvasd el Irving Washington: Az Alhambra meséi, című művét.

Az Alhambra ezzel a spanyol mondással fogadja és búcsúztatja a turistát:

Uién no ha visto Granada no ha visto nada azaz: "Aki nem látta Granadát, az nem látott semmit".

Hallgassuk meg a Granada című dalt, Placido Domingo művészi tolmácsolásában.



Ronda:

Ez a tündéri város gyönyörű, egyedülálló természeti környezetben fekszik, a Costa del Sol-tól mintegy órányi autóútra, a Serrano hegységen keresztül.

 Mi magyarok előszeretettel viccelődünk a város nevével, miközben egy csodálatos világ, és az igazi Spanyolország tárul az utazó szeme elé.

A város a hegyek között bújik meg, hosszan kell kanyarogni a szerpentineken, mire előtűnik.

 A táj, útközben is gyönyörű, az út szélén vadon termő növények sorakoznak, örökzöldek, paratölgyek, és őshonos spanyol fenyőerdők borítják a lankákat, a sziklákon artista ügyességű kecskék egyensúlyoznak. Legendás csempészterület, itt könnyű volt félrevezetni az üldözőket.

 Mielőtt beérnénk a városba, elhaladunk a világtól elzárt bikafarm előtt, ahol a viadalokra szánt bikákat nevelik egyedi körülmények között.

A romantikus hangulatú, festő ecsetjére kívánkozó település egy sziklafennsíkon terül el és több mint, 150 méteres függőleges sziklafal hasítja ketté, és a sziklafal tetejére épített fehér házakat virágoskertek övezik.

A város, a Guadalevin folyó sziklafennsíkján épült, és a folyó szurdoka fölött három híd ível át, melyek a középkori építészet egyedi alkotásai.

                            A város környezete

 



                           Ilyen egy „Ronda” város

 

A város, a bikaviadalok őshazája, a XVIII. században épült rondai aréna igazi látványosság, előtte a város híres matadorának, Francisco Romeronak a szobra áll, ő volt az első, aki gyalogosan szállt szembe egy bikával. Romero 8 éves korától 71 éves koráig küzdött a bikákkal. Az aréna eredetileg a nemes lovagok harcászati kiképző helye volt.

Évente egy alkalommal most is rendeznek viadalt az arénában, mely része, a háromnapos nyárbúcsúztató Feria-nak.

 

              
Az aréna, a matador és a bika


Feria idején, az andalúzok önfeledten ünnepelnek, ilyenkor felnőttek és gyerekek színes, és drága népviseleti ruhákba öltöznek. 
Mi a szeptemberi Feria előestéjén voltunk a városban, de a hangulat, már akkor is a tetőfokára emelkedett.



Kedves, vendégszerető emberek, készséggel álltak a kamera elé, még ingyen sherryt is kínálgattak.




A régi Rondát, mely gyönyörű antik épületekben  és kanyargós utcácskákban bővelkedik egyszerűen, La Ciudadnak neveztek el. A főtéren lévő templom homlokzata.



Egyéb érdekességek:

A spanyol nők nem szépek, már fiatalon is túlsúlyosak, az arcuk korán öregszik, bár ez jellemző a déli asszonyokra. A férfiak is jókora pocakot tolnak maguk előtt. Ha úgy érzed, hogy szükséged van egy kis önbizalom-növelésre, feltétlenül látogass el Andalúziába, itt rögtön karcsúnak, fiatalnak és fittnek érezheted magad.

A családi munkamegosztás szerint, a spanyol nők a szülés után otthon maradnak, de amikor a papa hazaér a munkából mindent neki kell csinálni, pelenkázni, mosni, vasalni, sétáltatni a bébit.
A férfiak ezt láthatóan szívesen, örömmel végzik, nagy a gyermekkultusz.

Itt 21 év a felnőtté válás korhatára, a fiatalok körében nagy probléma a drog és az alkohol.
Dohányozni, viszont szinte minden spanyol dohányzik, valóságos füstfelhőbe burkolóznak, és a tiszta tengeri levegő helyett egymás után szívják a cigarettákat.

Sok mindent megőriztek az arab kultúrából, ma is sok terméket Marokkóban készítenek a spanyolok számára.

Egy kis andalúz falucska melletti temető alapelrendezése, a falu utcáinak pontos mása. Ha rossz szomszédod volt, az elkísér a másvilágra is.


A tengerparttól távolodva, olajfákkal beültetett, termékeny, dombos vidék tárul elénk, de időnként különleges formájú sziklákat is láthatunk.

Az Indián szikla, a formájáról kapta a nevét, de „Szerelmesek sziklája”-ként is emlegetik, mert a szülői tiltás miatt, egy ifjú szerelmespár itt vetett véget az életének.





Nézzünk meg egy videót a csodálatos, elbűvölő Andalúziáról:



                               2010 Augusztus - Szeptember

9 megjegyzés:

  1. Kedves Péter!
    Néhányszor említettem már, hogy egy-egy utadra elkísérnélek szívesen, ha másként nem, útipoggyászként! Nos ez az Andalúzia, így utólag megtekintve, pont olyan hely, ahol azt hiszem, nagyon jól éreztem volna magam, még a hangos mediterrán temperamentumot is ideértve! Végtelenül szép helyeken jártatok, és a Te leíró képességed elhiteti az olvasóval, hogy maga is átélte az utazást, kicsit jelen lehetett ezeken a gyönyörű szép helyeken!
    Köszönöm és gratulálok, barátod, Valika

    VálaszTörlés
  2. A nyáron Andaluziába megyünk,nagyon sok hasznos infót találtam itt, köszönöm! Hajni

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó volt olvasni, fantasztikus hely, imádom Andalúziát!

    VálaszTörlés
  4. Kedves Péter! Andalúzia lenyűgöző. Köszönöm, hogy "ott lehettem" csodás élménybeszámolódnak köszönhetően. Kívánom, hogy még sok ilyen utazásban legyen részed. Üdvözöl :Kati

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm, hogy bepillanthattam az élmény leírásába. Festői a táj, szívesen megnézném élőben is.

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm, hogy ennyi szépséget láthattam. Gyönyörúek a kertek a csobogók, festői szépségű a táj. Andalúzia is lenyűgöző, szivesen eltöltenék ott sok időt, hogy mindent megnézzek. Üdvözletem küldöm legalább így utazhatok üdvözlettel Ani

    VálaszTörlés
  7. Csodálatosak a képeid, olyan élvezet nézni, mintha csak "ott járnál " te is. Köszönöm, hogy láthattam ezeket a csodákat, mivel egy várost láttam ezek közül!

    VálaszTörlés
  8. Ez nagyon szuper olvasmany volt, raadasul pont Andaluziaba megyunk het mulva, ezert keresek mindenhol otleteket, mit erdemes megnezni, hol erdemes enni, megszallni. Koszonom szepen a leirast, most mar meg nagyobb kedvvel megyek! orulnek, ha tobb olyan ember lenne, mint On, aki zenei, irodalmi es tortenelmi hatteret is ad a varosokhoz es aki ilyen lelkiismeretesen es szeretettel csinal valamit nyugdijaskoraban! es az, hogy ezt az elvezetet masokkal is megosztja, az mar csak hab a tortan! meg egyszer koszonom!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon örülök, hogy tetszett a beszámolóm.​. ​Élménybeszámolóimban és videóimban igyekeztem mindig úgy bemutatni az adott országot vagy várost, hogy a rövid történelmi áttekintés és természeti szépségek mellett, az élményeimet, benyomásaimat olvasmányos formában, a saját szemüvegemen (-3,5 dioptria ) és látásmódomon keresztül közvetítsem.

      Törlés