Székelyföld visszavár
"Aki ezt a szülőföldet szereti, a legnehezebb emberi sorsot szereti."
(Cs. Szabó László)
(Cs. Szabó László)
Székelyudvarhely, Székelyföld fővárosa, a Küküllő-dombvidéken, a Nagyküküllő folyó mentén fekszik. A város, a Nagyküküllő két partján elterülő települések - Gyárosfalva, Szentimrefalva, Dancsfalva, Cibrefalva, Szombatfalva, Bethlenfalva és Kadicsfalva - egyesítésével jött létre.
Régészeti ásatások szerint ez e terület már évezredek óta emberlakta terület volt.
Kiváltságait a magyar királyoktól és erdélyi fejedelmektől kapta.
A város címere: páncélos kéz tőrrel, melyre szív és medvefej van tűzve, felső terében négy csillag közt az 1558-as évszám.
A "székely" előtag a település nevében először Bethlen Gábor idejében, 1613-ban jelenik meg.
A város jelentős kulturális és oktatási központ, minden esztendőben több ezer diák érkezik a vonzáskörzetében található falvakból és a nagyvilágból.
Tegyünk egy sétát a belvárosban:
Tegyünk egy sétát a belvárosban:
Máréfalvi székelykapuk:
A székelykapu, Székelyföld szimbóluma, szinte minden faluban láthatunk egyedileg készített, faragott székelykaput, melyek stílusjegyei régiónként kismértékben eltérnek, képviselve az adott település sajátos minta, forma és színvilágát.
A székelykapu, Székelyföld szimbóluma, szinte minden faluban láthatunk egyedileg készített, faragott székelykaput, melyek stílusjegyei régiónként kismértékben eltérnek, képviselve az adott település sajátos minta, forma és színvilágát.
A legszebb, festett székelykapuk Máréfalván találhatók.
A gyűjtőmunkát 1970-ben kezdeményezte Kovács Piroska tanár néni, az iskolások számára meghirdetett „kincskereső” mozgalom keretében. A faluban több mint 200 székelykaput találhatunk, ezek közül 25-t régisége és egyedisége miatt műemlékkapunak nyilvánítottak. A legrégebbi székelykapu a katolikus paplak bejáratát díszíti.
A székelykapu nagy fedeles, kötött, többnyire díszített, faragott építmény. Két bejárója van, gyalogos és fogatos, melyek kapulábait a kontyfának nevezett szemöldökgerenda köt össze. A magassága utal a gazda vagyonosságára is, mivel, ha több állatot tart, akkor magasabb szénásszekérnek kell beférni a fogatos kapun.
A galambdúcos tető csipkés zsindellyel kerül befedésre, de galambok nem élnek benne, nehogy megtiszteljék névjegyükkel a látogatókat.
A székelykapu egy összetett jelképrendszer – szimbolikus életfa. A máréfalvi kapuk alja általában zöld színű, a Földet szimbolizálva, felül kékre festett, az eget megtestesítve. Az égen általában a Hold, a Nap, a csillagok helyezkednek el, különböző virágfonatokkal, virágmotívumokkal átszőve.
Vajon mit keres egy baltának a képe a kapun?
A házszám melletti szerszám jelkép, azt mutatja, hogy tűz esetén milyen eszközt kell vinni a gazdának. További érdekesség, és vajon mit jelent, ha a kapu előtt egy keresztbe tett seprűt látunk. Nem, nem azt, hogy otthon van az asszony és leparkolta a „járművét”. Éppenséggel azt jelenti, hogy senki sincs otthon. A kapu készítésének dátuma mellett láthatunk a kapukon különféle, jó tanácsokat és üdvözlő és hálaadó szövegeket.
Székelyderzs:
A XIII. században épült székelyderzsi unitárius erődtemplom a világörökség része. Az erőd jelleg nem csak a külsőségekben mutatkozott meg, a falu népe külső támadás esetén bemenekült az erődbe. A kaputorony aljában kettős kapu áll, ezért a támadók, ha átjutottak a külsőn, a belső kapu előtt tömörültek, eközben a torony emeletéről a védők templom falán kialakított szuroköntő nyílásokon keresztül szurkot vagy egyéb forró anyagot öntöttek a nyakukba.
A XIII. században épült székelyderzsi unitárius erődtemplom a világörökség része. Az erőd jelleg nem csak a külsőségekben mutatkozott meg, a falu népe külső támadás esetén bemenekült az erődbe. A kaputorony aljában kettős kapu áll, ezért a támadók, ha átjutottak a külsőn, a belső kapu előtt tömörültek, eközben a torony emeletéről a védők templom falán kialakított szuroköntő nyílásokon keresztül szurkot vagy egyéb forró anyagot öntöttek a nyakukba.
Az ötbástyás erődtemplomban téglára vésett rovásírásos emléket, valamint Szent László legendákat ábrázoló falfestményeket láthatunk. Nagyon szép a díszes orgonakarzat és a faragott szószék.
Az erődtemplom érdekessége, hogy a itt tárolták az élelmet, elhárítva a kiéheztetés veszélyét. A bástyák között a várfal mentén lévő tető alatt nagy faládákban volt a gabona, az emeleti részen pedig kampókra akasztott szalonnák és sonkák lógtak.
Ezt a hagyományt a falu lakói mind a mai napig őrzik.
Minden családnak saját ládái és kampói vannak. A tornyokat és a gabonás ládákat hetente egyszer, szerdán reggel 7-kor lehet meglátogatni. Így van ez időtlen idők óta, a templom kulcsát megbízott személy őrizte (nehogy egy sonka átugorjon egy másik kampóra…).
Farkaslaka:
A Gordon hegy oldalában fekvő település nevének eredetéről egy legenda mesél. Az erdő szélén, a Nyikó patakon, állt egy kis vízimalom. Egy gazda idehozta a terményét megőrölni, és amíg a malomkövek mellett serénykedett, a farkasok megették a lovát. A faluba érve elborzadva mesélte, hogy ez egy „farkaslakta” hely.
Tamási Áron a nagy székely író szülőfaluja és végső nyughelye ez a vadregényes környék. Művészetével örök emléket állított szülőfalujának, mely ma a magyarság egyik zarándokhelye.
A nagy székely író, a római katolikus templom mögötti parkban, a két cserefa között nyugszik.
"Kívánhat-é ember többet
Derékaljnak szülőföldet
S két cserefa tömött árnyát szemfedőnek." / Kányádi Sándor/
A sírkövét Szervátiusz Jenõ és Szervátiusz Tibor erdélyi szobrászok alkották. A kövön ez a felirat olvasható:
„Törzsében székely volt, fia Hunniának
Hűséges szolgája bomlott századának.”
Szejkefürdő:
Székelyudvarhely szabadidő-központja és üdülőtelepe. Neve, a „szejke” zavarost jelent, és szürkés, tengervízhez hasonló gyógyvizéről kapta.
Itt, a szejkefürdői domboldalban található a legnagyobb székely, Orbán Balázs sírja és emlékműve.
14 különböző díszítésű székelykapu alatt átsétálva juthatunk el az Orbán Balázs síremlékhez.
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum közreműködésével készült, szabadtéri székelykapu kiállítás, egyfajta szabadtéri múzeumként, az udvarhelyi népi díszítőművészet értékeit tárja a látogatók elé.
A kopjafás síremléket, az Orbán Balázs bronz féldomborművével, Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész-tanár tervei szerint építették.
Agyagfalva:
A település nevezetessége az 1848-as székely nemzetgyűlésnek emléket állító szoborcsoport és a három kopjafás emlékmű.
A nagygyűlésen résztvevő mintegy 60 000 székely hitet tett a az Erdélyt Magyarországgal egyesítő törvény mellett.
Az emlékművek a székelység szimbólumai, a székelység történetének dicsőséges fejezetét idézik.
Az emlékműre Agyagfalva és Erdély címere közé Petőfi Sándor, "A székelyek "című verséből idéztek:
"Csak nem fajult el még a székely vér!
Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.”
Minden kis cseppje drágagyöngyöt ér.”
Csoportunk legidősebb és legfiatalabb tagja elhelyezte az emlékezés koszorúját.
Vargyas patak völgye:
Hargita:
A Vargyas patak mentén leereszkedünk A Szépasszany bosszantó nevű csárdába, ahol Homoród-menti specialitást, "pityókástokányt" kaptunk. Ne törd a fejed, a hangulatos elnevezés, egyszerű paprikáskrumplit jelent.
A Madarasi-Hargita a Hargita-hegység és Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa, a székelyek szent hegye. Nyáron fantasztikus kirándulóhely, télen síparadicsom.
Az 1801 méter magas csúcson zászló- és kopjafa erdő jelzi: a magyarság számára szent helyen állunk. Jó idő esetén távolban látszanak a Csíki havasok, a Gyimesek, a Nagyhagymás az Egyes Kővel.
Nézzünk meg egy videót:
https://www.youtube.com/watch?v=RiDlDkxAwoI
Egy kis vidámság Székelyföldről:
Székelyföldi érdekességek:
A székelyek minden területen tisztelik és ápolják hagyományaikat. Öröm látni, hogy a fiatalok is szívesen járnak népviseletben, dalaikban, táncaikban is tovább él az ősi kultúra.
A legény tarsolyt hord az oldalán.
Egy kis vidámság Székelyföldről:
A fene se cammog el a következő zebráig.
Néhány székely vicc:
A tudósok elhatározzák, hogy listába foglalják a gyümölcsöket és a zöldségféléket. Megy minden rendben, de a paradicsomot nem tudják hova sorolni. Hosszas vita után, egyik tudós azt javasolja, hívjanak egy székelyt, mert a székely ember nagyon találékony. Úgy is történik, felteszik a kérdést a székelynek:
-gyümölcs a paradicsom vagy zöldség? Mire a székely: pálinkát lehet főzni belőle? Nem.
- Akkor zöldség.
Hajnali kettőkor verik az öreg székely ablakát.
- Ki az? - kérdi álmosan.
- Én vagyok az Áron bácsi, a Gergő, a szomszéd legény! Van magának itthon tintája?
- Nincsen fiam - válaszolja, majd megint elalszik.
Húsz perc múlva megint verik az ablakot...
- Ki az? - hangzik a kérdés megint.
- Én vagyok Áron bácsi, a Gergő, hoztam magának tintát...
- Ki az? - kérdi álmosan.
- Én vagyok az Áron bácsi, a Gergő, a szomszéd legény! Van magának itthon tintája?
- Nincsen fiam - válaszolja, majd megint elalszik.
Húsz perc múlva megint verik az ablakot...
- Ki az? - hangzik a kérdés megint.
- Én vagyok Áron bácsi, a Gergő, hoztam magának tintát...
Két székely beszélget. Mondja az egyik:
- Te koma, miért nincs rajtad sapka?
- Hát, szomszéd, a balesetem óta nem hordok sapkát.
- Milyen baleset? - csodálkozik a szomszéd.
- Múltkor megkínáltak pálinkával, de nem hallottam meg!
Nézzünk meg egy videót:
https://www.youtube.com/watch? v=-w-oDMYsDU4
- Te koma, miért nincs rajtad sapka?
- Hát, szomszéd, a balesetem óta nem hordok sapkát.
- Milyen baleset? - csodálkozik a szomszéd.
- Múltkor megkínáltak pálinkával, de nem hallottam meg!
Nézzünk meg egy videót:
https://www.youtube.com/watch?
vinpet forrás: internet
Nagyszerű. Gratulálok a szerzőnek !!!
VálaszTörlésTöbbször is voltam már ezeken a helyeken és mindig szívesen látom újra.Gratulálok!
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésErdély gyöngyszemeinek összeállítása. Köszönöm.
VálaszTörlés