Felvidéki kirándulás a
történelmi magyar városokban
Kicsit elszorul az ember szíve, amikor átlépi a szlovák határt, és
egymás után tűnnek fel az egykori magyar városok.
Sok helyen látunk kétnyelvű táblákat, de egyértelmű az asszimilációs hatás. Az itt élő magyarok többsége, tudomásul véve a fennálló helyzetet, próbál alkalmazkodni, de büszkén őrzi a magyarságát és a kultúráját.
Sok helyen látunk kétnyelvű táblákat, de egyértelmű az asszimilációs hatás. Az itt élő magyarok többsége, tudomásul véve a fennálló helyzetet, próbál alkalmazkodni, de büszkén őrzi a magyarságát és a kultúráját.
Tegyünk egy körutazást az egykori magyar felvidéken!
Tahynál
/Ipolyság/ átlépve a határt álljunk meg Betléren,
az Andrássyak várkastélyánál, ahol megismerhetjük
az egykori főurak mindennapi életét. Az eredeti,
korhű bútorokkal berendezett kastély gyönyörű látvány.
A részleteket itt megtalálod: A Betléri kastély:
Útközben vessünk egy pillantást a tűzvész utáni helyreállítás alatt
lévő Krasznahorka várára!
A közelben találjuk a Krasznahorka-váraljai Andrássy-mauzóleumot, melyet „gömöri Ravenna”-ként is emlegetnek.
Tegyünk egy könnyű kirándulást a Szlovák Karszt Nemzeti Park
gyöngyszemében, a Szádelői szurdokban!
A Felvidéki Paradicsom, mai nevén a Slovensky Raj,
páratlan szépségű természetvédelmi terület. A Hernád folyó egyszer vad
zúgással, másszor lusta hömpölygéssel kanyarog a völgyben.
Tudod-e, hogy kik voltak
a cipszerek?
A Szepesség ősi lakói, a szepességi németek, akik
a régi századokban érkeztek a Poprád,
a Dunajec és a Hernád folyók vidékére.
Ügyes iparosok, mesteremberek voltak, jól értettek a vászonkészítéshez, de még a sörfőzéshez is. Nevük a német "Zips" (Szepes) szóból származik.
Ügyes iparosok, mesteremberek voltak, jól értettek a vászonkészítéshez, de még a sörfőzéshez is. Nevük a német "Zips" (Szepes) szóból származik.
Szepes-váralja határában
áll egy gránitsziklán a szepesi
vár. Büszkén uralja a környezetet ez Szlovákia
legnagyobb vára, a világörökség része.
Zsigrán láthatjuk az Árpád-kori Szentlélek templomot, mely szintén a Világörökség része.
A keresztre feszítést ábrázoló freskó a 13. századból származik.
Lőcse:
A Kelet-Szlovákiában, a Lőcse- (Levoča) patak völgyében fekvő festői szépségű Lőcse, az egykori Szepes vármegye székhelye, Szlovákia műemléki és történeti szempontból egyik legkiemelkedőbb városa.
A várost a 12. század környékén kezdték benépesíteni. Lőcse virágkora a középkorban volt, kereskedelme mellett nyomdái és az oktatási intézményei is híresek voltak.
A Kelet-Szlovákiában, a Lőcse- (Levoča) patak völgyében fekvő festői szépségű Lőcse, az egykori Szepes vármegye székhelye, Szlovákia műemléki és történeti szempontból egyik legkiemelkedőbb városa.
A várost a 12. század környékén kezdték benépesíteni. Lőcse virágkora a középkorban volt, kereskedelme mellett nyomdái és az oktatási intézményei is híresek voltak.
Lőcse rövid
idő alatt a Szepességbe érkező német telepesek központja lett, később szabad
királyi városi rangot kapott. Itt játszódik Mikszáth Kálmán híres regénye, a Fekete város is.
Fontosabb látnivalók:
A központ főtéren áll a Szent Jakab plébániatemplom, mely karcsú tornyával
a város látképének meghatározó épülete. A hársfából készült főoltár, a világ
legmagasabb faoltára.
Itt temették el
Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyetlen gyermekét is.
A
plébániatemplom mellett láthatjuk az árkádokkal díszített városházát, mely a reneszánsz
építészet egyik remekműve, és a szintén reneszánsz Thurzó házat.
A főtéren
látható a 16. századból származó szégyenketrec,
melynek leghíresebb rabja Korponayné Géczy Julianna volt, akinek a történetéből
Jókai Mór írt regényt: A lőcsei fehér asszony címmel.
Nézzünk meg egy videót:
Késmárk:
A Magas-Tátra hófehér
csúcsaival a háttérben, a Felvidék legfestőibb városai közé tartozik. Itt ma is viszonylag
magas a cipszer leszármazottak aránya. Érdekes, hogy a település a német
"sajtpiac" szóból ered. Késmárktól
elválaszthatatlan Thököly Imre személye.
A Habsburgok elleni felkelés vezére, és a
vallásszabadság védelmezője Késmárkon született, és a 20. század eleje óta a
hamvai is itt nyugszanak az új evangélikus templomban.
Rozsnyó:
A több mint 700 éves bányászvároska gazdag történelmi múlttal rendelkezik.
Először III. András magyar király adománylevele említi, majd később a
települést Nagy Lajos király emelte városi rangra.
A középkorban főként
aranyat, ezüstöt, majd vasércet bányásztak itt.
A város történelmi
központja, mely egy tágas térből áll, a 15. században kezdett kialakulni.
A város építészeti látványosságai:
Az Őrtorony:
A tér
közepén álló reneszánsz-kori őrtornyot a töröktől való félelmükben építtették a
rozsnyóiak. A déli homlokzaton a város címerének korabeli domborműve látható.
Andrássy Franciska emlékműve:
Andrássy Franciska (1838 - 1902) carrarai márványból faragott szecessziós emlékművét gróf Andrássy Dénesné, a város jótevője emlékére közadakozásból emelték.
Andrássy Franciska (1838 - 1902) carrarai márványból faragott szecessziós emlékművét gróf Andrássy Dénesné, a város jótevője emlékére közadakozásból emelték.
A városháza:
A püspöki székesegyház: a környék legjelentősebb
gótikus kultúrtörténeti műemléke.
Szlovákia második legnagyobb városa, lépten-nyomon magyar
történelmi emlékekkel találkozhatunk.
Nagy Lajos király itt hívta össze az országgyűlést, itt kiáltották
ki fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt, itt zajlott a szabadságharc egyik ütközete,
és itt nyugszik a Dóm kriptájában II. Rákóczi Ferenc, akinek az 1900-as évek
elején hozták haza a hamvait Rodostóból.
A királyi város szépsége és történelmi múltja ma is vonzza a
látogatókat, a belváros minden épületének sajátos, történelmi üzenete van.
Kassai képek:
Felvidék 2015 By
vinpet
Gyönyörűösszeállítás.
VálaszTörlésKöszönöm részletes és érdekes tájékoztatódat a Felvidékről. Üdv.janosgyula
VálaszTörlés