Az egykori sejtelmes Selyemúton Üzbegisztánban

                                          
                                             Üzbegisztán

                                   A sejtelmes Selyemúton

Egy kis történelem:

A következő úti cél, a hajdani Selyemút mentén fekvő Üzbegisztán főbb városai / Taskent Samarkand, Khíva, Bukhara/, az egykori kánok birodalma, Ázsia közepén.

A mai Üzbegisztán, nem arab dominanciájú, iszlám köztársaság, a lakosság 80 % a muzulmán vallású.

Az üzbégek Timur Lenk-et tartják államalapító vezérüknek, ma is nagy szeretettel emlékeznek rá. Ott jártunkkor ünnepelték születésének a 675-ik évfordulóját, virágokkal halmozva el szobrait.

Timur Lenk a mai Shakhrisabz-ban született, itt látható egyik monumentális szobra, és hatalmas palotája kapujának romjai.

Timur egy kicsiny nomád csapat vezéreként kezdte a pályafutását, majd fortéllyal és fegyveres erővel a XIV. század közepére az Amu-Darja és a Szir-Darja folyók közötti egész területet uralma alá hajtotta. A csatákban a mozgékonyságra és a meglepetésre építő nomád taktika volt legfőbb fegyvere. 
Timur a hadjárataira egy hatalmas, edényszerű kő kutat is magával cipeltetett, melyet csata előtt színültig megtöltetett gránátalmalével, mert úgy vélte, ennek fogyasztása növeli a harci kedvet. Indulás előtt minden katona merített egy kupával a harci löttyből.

Csata után újra teletöltötték az edényt, és ismét ihatott mindenki egy kupával. Ez nem csak bonusz ital volt, hanem praktikus mérőeszköz is, ugyanis most kevesebb fogyott, mint korábban, és a különbségből a hadvezér bölcsei, kiszámították a harci veszteséget.

Kína-ellenes hadjáratot szervezett, de a Szir-Darja partján megbetegedett és meghalt.
 Szamarkandban, a Gúr-i Emír síremlékben temették el. Képeket és további részleteket a szamarkandi leírásban találhattok.
Fiai rögtön háborúskodni kezdtek az utódlásért, de a Timurida-dinasztia a testvérharc ellenére is még egy egész századig fönnmaradt Közép-Ázsiában.

Külön érdekesség, hogy a lónak csak egyik lába van a levegőben, ami azt jelzi, hogy nem csatában halt meg, hanem hadjárat során.
Akkor is így szokták ábrázolni, ha valaki a csatában szerzett sebesülésébe, később hal bele.
A népszerű kereskedelmi útvonalhoz számos kalandos történet is fonódott. Mesés kincsekről, selymekről, különleges szőnyegekről, ízes fűszerekről szóltak ezek a történetek.  

Marco Polo leírása szerint a Selyemút karavánjai biztonságosan és gyorsan haladnak, a sűrűn telepített pihenő állomásoknak köszönhetően, ahol élelemmel és friss lovakkal látták el az utazókat.

Itt mondta meséit a szultánnak Seherezádé, itt élt a furfangos Naszreddin hodzsa.

A mai Üzbegisztán, az Aral tó medencéjétől a Tien-San-ig húzódik. Északon Kazahsztán, délen Türkmenisztán, Afganisztán és Tádzsikisztán, keleten, pedig Kirgizisztán határolja.

Őseink is megfordultak ezen a területen. Egyes kutatók a mai Türkmenisztán területén lévő turáni alföldet teszik meg a magyar nyelv kialakulási helyének.

Szerintük ez a terület az, ahonnan az összes török nyelvű nép származik, és a magyarságot ezek egyikének gondolják. A "türk" elnevezés alatt a magyarok ősei is itt éltek.

Az ősi Szogdia, Üzbegisztán területén volt, és Szogdia története fontos adatokat szolgáltat arra nézve is, hogy őseink mikor és miért hagyták el ezt a területet.

Bíborban Született Konstantin bizánci császár, a magyarokat még türknek hívta. A türkök népe minden háborúban együtt harcolt a kazárokkal. Kazária fejedelme, a vitézségükért és szövetségükért, egy nemes kazár nőt adott feleségül a magyarok első vajdájának, Levedinek és ahol Kazária mellett letelepedtek, a földet, első vajdájuk nevéről Levediának nevezték el.
Amikor a türkök és a besenyők közt háború ütött ki, a türkök vereséget szenvedtek, a magyarok, vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra mentek lakni, egy Etelküzü nevezetű helyre.

Érdekes a mondavilág hasonlósága:

Timur Lenk sírkövén látható arab nyelvű felírat szerint Dzsingisz kán és Timur Lenk egy szeplőtlen fogantatású közös őstől származnak. A monda szerint „Alankuv” ősanyát, a mennyei kapun áthatoló napsugarak termékenyítették meg.

A magyarok mondája szerint az égből alászálló turulmadár megtermékenyítette Emesét, a magyar ősasszonyt, aki az Árpád-nemzetség szülőanyja.

Az ókori és a keleti népek mitológiájában szereplő mondák szerint, egy népnek uralkodója nem természetes nászból születik, hanem létrejöttében valami csodálatos történés játszik közre.

A burjátok mondavilágában az első táltos olyan nőtől születik, akit egy sas ejt teherbe.

A turul (toghrul) neve megjelenik a török Oszmán dinasztia eredetmondájában és Bogd Gesser a híres mongol kán, anyja ugyanazt éli át álmában, amit Emese.

Ugyanez a gondolat az egyiptomi mitológiában is megjelenik, amint a halott Ozíriszt Ízisz sólyomalakban termékenyíti meg, így születik meg Hórusz.

Tulajdonképpen ehhez hasonló történt meg a keresztény vallásban Szűz Máriával is, akit a Szentlélek termékenyített meg, és ebből a "nászból" születet Jézus Krisztus, csak ennek megtörténését a keresztény vallás dogmává merevítette.

                                             Emese álma / Varga Tibor festménye/

Üzbegisztán jelképei:

Az üzbég zászlóban, az iszlám országok zászlóihoz hasonlóan, a zöld a szent szín, a fehér az ártatlanság színe, míg a kék a végtelen égboltot jelképezi.

A címerben a szent madár, a semurg kiterjesztett szárnyait búza és gyapotkoszorú övezi. A félhold az új iszlám köztársaság szimbóluma. A csillagok a tizenkét hónapos üzbég naptárra utalnak.

A nomád üzbég törzseknek nem volt írásbeliségük, először a kalligrafikus arab írás terjedt el, majd az orosz hatás érvényesült. Jelenleg egy kevert írásmódot alkalmaznak.
Ahhoz, hogy jobban megértsük és megismerjük egy iszlám országban élő emberek életét, kultúráját, néhány dolgot meg kell említeni az iszlám vallásról.

Az iszlám vallást Mohamed alapította a 600-as évek elején. Már fiatal korában érdeklődött a vallási kérdések iránt, és magányos elmélkedései közben, megjelent Gábriel (Dzsibril) arkangyal az isteni igékkel. 

Látomásai alapján született meg az iszlám szent könyve, a Korán, melyet nem ő írt, hiszen sem írni sem pedig olvasni nem tudott, az őt körülvevő tudós emberek jegyezték fel az isteni sugallatokat.

A Korán-t csak Mohamed halála után 660-ban írták le, hat példányban.

Mohamed azt állította, hogy rajta keresztül az egyetlen Isten, Allah adott egy végleges és megváltoztathatatlan kinyilatkoztatást.

A Koránt 114 fejezet (szúra) alkotja, amelyek rövid versekből (ája) állnak. A szúrák sorrendje nem fejez ki kronológiai vagy fontossági sorrendet.

Az iszlám vallás nem egységes, két nagy ága van, a „siita” és a „szunnita”.

A siita, az iszlám legnagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-20%-t egyesíti. A síiták Mohamed halála után vejét és unokatestvérét, vagyis vér szerinti rokonát, Alit tartották törvényes utódnak.

A szunniták szemében a kalifa csak egy ember és nem Allah kiválasztottja.

A későbbiekben a két irányzat között egyéb ellentétek, így nemzetiségi különbségek is felmerültek. A szunnita iszlám általában az arabsághoz kapcsolódik, míg a síita iszlám a nem arab muszlimokat jelöli.

Európában elterjedt megnevezés a mohamedán, de ezt ők nem tartják helyesnek - mivel az iszlám alapvető elve Allah kizárólagossága - így helytelen egy ember nevéhez kötni.

Érdekesség például, hogy a muszlimok prófétaként tisztelik Jézust, de tagadják, hogy Istennek fia lenne.

Taskent:

Taskent régi település már az I. században lakták, jelenlegi nevét a XI. században kapta, jelentése kőváros (üzbégül tosh =kő), 1924 óta főváros, ma több mint két millió lakosa van.

1966-ban a város központját egy 7,5-ös erősségű  földrengés, szinte megsemmisíti, az ezt követő újjáépítés alakította ki a város mai arculatát. A hivatalos jelentések csak 8 halálos áldozatot említettek, de a pusztítás mértékéből nagyságrenddel többre lehet következtetni.

 

A kettéhasadt kocka mutatja a rengés időpontját és erejét.

A földön végigfutó repedést a monumentális szobor állítja meg, jelképezve az erőt, elszántságot és összefogást az újjáépítésre.

Az akkori Szovjetunió minden tagköztársaságából jöttek az önkéntesek segíteni, sokan házasság révén itt is maradtak.

Az újjáépített modern Taskent széles sugárútjaival, hatalmas parkjaival jó levegőjű, élhető város, de sikerült megőriznie néhány szép emléket a múltból.

Taskent 2007. évben elnyerte az “iszlám kultúra központja” címet, ekkor épült a modern városrész impozáns mecsete.

                                                              Az új központi mecset

                                                         A függetlenségi emlékmű

                                             Timur Lenk vigyáz a békés polgárokra

                                                                 Séta Taskentben

Ismerkedés a taskenti óvárossal:

Itt, a Khast Imam mecsetben őrzik a legrégebbi fennmaradt Koránt, mely 665-ből származik, névadója, a meggyilkolt Uthman kalifa vérével pecsételve.

A Koránt Timur Lenk vitte Szamarkandba, majd az oroszok hadizsákmányként Szentpétervárra, s csak 1924-ben került vissza Üzbegisztánba.

                                                          Barak kán Medresze

A medresze, modern szóhasználattal élve, olyan közép és felső szintű oktatási intézmény, mely az iszlám tudományok tanítására szolgál.

A medreszék, tulajdonképpen iszlám egyházi mecsetiskolák, ahol a tanulók először elsajátítják az arab nyelvet, majd ennek ismeretében megtanulják a Korán szúráit.

A tehetségesebbek továbbtanulnak filozófiai, vallási és egyéb tudományokat, a kevésbé kiemelkedő tanulók szakmai képzést kapnak.

A medreszék többsége, ma is működő iskola.

A városközpont egyik legszebb épülete a Romanov palota. A nagyherceget, az orosz koronaékszereket is érintő gyanús ügyei miatt száműzték Taskentbe.

Rezidenciája ma a külügyminisztérium egyik épülete.

Taskent, modern főváros, szép szállodákkal, tiszta utcákkal, terekkel, jó közbiztonsággal, barátságos emberekkel.

Érdekességek:

Az iszlám szent színe a zöld. Vajon mi lehet az oka?

Azt tudjuk, hogy az emberek azt tisztelik, szeretik és értékelik a legjobban, miből kevés van, és ami sok munkával állítható csak elő. Gondoljunk csak az aranyra, melynek értékét az elérhetőségéhez szükséges rendkívül sok munka adja, és az örök életet szimbolizáló napra emlékeztet aranysárga színével.

Az arabok mindig sivatagos vagy félsivatagos területeken éltek, ahol a ”zöld oázis” ritka természeti kincsnek számított, és az életet jelentette számukra.

Az iszlám térhódítása, elsősorban az erőszakos arab törzsekhez kötődik. 

A bejárati ajtókon két kopogtató van, külön a férfiaknak és külön a nőknek. A háziasszony csak nő látogatót engedhet be, férfit nem. Bár biztosan van hátsó ajtó is.

Bukharában megfigyeltük, hogy egy kettős kopogtatóval felszerelt kapun egy férfi be akart menni, kíváncsian néztük, hogy melyik koppantót használja.

 Mit gondolsz mi történt? Nem fogod kitalálni, megnyomta a csengőt.

Az iszlámhívők, név nélkül születnek, azaz a születés pillanatában névtelenek. Ha meghalnak, nem írnak semmit a sírjukra. Csak a kiemelkedő hittudósok, és államférfiak neve szerepel a sírköveken.

A „dzsámi” a nagymecsetet jelenti, ahol a pénteki imádságokat tartják. Ez a fő imádság ideje, ezért ezt a legnagyobb mecsetben tartják. Egyébként a péntek a heti szabadnap, természetesen a többi napokon is kötelező a napi ötszöri ima, de ilyenkor kisebb mecsetekben imádkoznak.

A gazdagság külső megjelenítésének több formája is említésre méltó a nők körében. A legszembetűnőbbek az aranyfogak, az embernek az, az érzése egy ilyen „aranyos mosoly” láttán, hogy minden foguk felül van, olyan sok látszik. Természetesen a férfiaknál is előfordul, de sokkal ritkábban. 

A másik megjelenítési forma a viselt ruhák mennyisége. Több zsákszerű ruhát magukra vesznek, de hogy látsszon is a felöltött ruhák mennyisége, az ujjak nem egyforma hosszúak.

A válás nagyon egyszerű, de rendkívül férfi centrikus. Elég, ha a férj háromszor egymás után azt mondja: „talak”, azaz elválok, akkor a törvény szerint, az asszonynak üres kézzel kell elhagyni a házat. Persze az iszlám nők sem mennek a szomszédba némi rafinériáért.

Állítólag már SMS-ben is el lehet küldeni a bűvös szavakat, hiába, a fejlődés megállíthatatlan.

Amikor a férj még nagyon szerelmes, az asszony mindig csak ékszereket kér ajándékba, drágaköveket, aranyat, ezüstöt.

Mint tudjuk, a szerelmes ember elhalmozza kincsekkel az asszonyát.

Ha kezd elmérgesedni a helyzet, mielőtt a férj háromszor kimondaná a bűvös varázsigét, az asszony bemegy a budoárjába, és magára ölti az összes drága ékszert, hogyha távozni kell, a törvénynek eleget téve, üres kézzel menjen el, nyakában a vagyont érő ékszerekkel.

Az üzbég pénz, a szum (CYM), szép kivitelű bakjegyekből áll, de rendkívül rossz az árfolyama.

Egy dollár, ma 2000 szumot ér, amivel még nem lenne semmi baj, ha létezne nagyobb papírpénz az ezresnél, sőt leggyakrabban még kisebb címleteket adnak a beváltásnál. Eszedbe ne jusson övtáskát vinni, hiszen 50$ beváltásához is már egy kisebbfajta hátizsák kell.

                                       Beváltottunk 20$-t, és már költöttünk belőle

Vásárlás:
Az üzbég bazárokban szinte mindent kapni, óriási a választék, a gyógynövényektől és egzotikus fűszerektől kezdve az ékszerekig és a kézzel szőtt szőnyegekig, nem is beszélve a selyemárukról.

A hímzett faliszőnyegek és a hagyományos üzbég kalap, az arany vagy ezüsthímzéssel díszített tubetejka is népszerű a turisták körében.

Az emberek gyönyörű, kézzel szőtt ruhákat és cipőket viselnek, a házak falát színes, hímzett szőnyegek díszítik. 

A nők többnyire népviseletben vannak, még a földeken is így dolgoznak.

                                                 A taskenti Chorsu bazár

Üzbegisztánban még nincs túl sok turista, de az alkalmi árusok (kufárok) mindenhol megtalálhatóak, még a múzeumokban és a műemlék templomokban is.

Állítólag azért nem tiltják, mert komoly adót fizetnek a kormánynak, melyet műemlékvédelemre fordítanak.

Nem is kell keresni őket, jönnek és kínálják a portékájukat, bár még nem olyan erőszakosak, mint az arabok.

Fizethetsz a helyi pénzzel, de jobban örülnek a dollárnak, az eurót is elfogadják, de a dollár a népszerű valuta.

Alkudni kötelező, általában a kínált ár 60%-ért meg tudott venni a kiválasztott árut. A sikeres alku után a vásárló tenyerébe csapnak, ez jelenti, hogy az üzlet megköttetett.

Gastronómia:

A mindennapi kenyér itt a lipioshka, amelyet kovász nélkül készítenek, és kerek formájúra gyúrják, a tetejét még díszítik is különféle mintákkal, és esetenként édesköménnyel is ízesítik. Ezt nyugodtan fogyaszthatod a piacokon, bár kell némi szerencse is, hogy elkerüld a fertőzést, mivel láttunk olyat is, ahol egy piszkos ronggyal fényesítették a kenyeret.

A helyiek étkezésnél egy emelvényre helyezett asztalkát ülnek körbe, általában törökülésben.

Előszeretettel fogyasztanak különféle húsos batyukat, lepényeket, melyek közül a legérdekesebb az „üzbég hamburger”, a „somsa”, amely bárányhússal, hagymával és különféle fűszerekkel van töltve, és egy vályogkemence oldalához tapasztva sütnek meg.

Egyéb:

A feltárt földgázvagyon biztosítja az ország anyagi függetlenségét, a helyi felhasználás is sokrétű, itt például egy gázüzemű teherautó látható.

Szorgalmas, dolgos nép, minden talpalatnyi földet megművelnek, a nehéz agyagos talajon is próbálnak élelmiszert termelni.

Földjeiket rendszeresen öntözik, a nagy folyók vízét csatornákban vezetik a földekre. Sajnos a túlzott öntözésnek az Aral tó látja a kárát, hiszen nagyon kevés víz, ér el odáig, ezért megkezdődött a kiszáradás és az elszikesedés.

 A Pamír hegységben eredő Amu-Darja korábban az Aral tóba ömlött, ma már azonban az intenzív öntözés miatt nem éri el a zsugorodó tavat és korábbi deltájának ágai eltűnnek a sivatagban.

Próbálják megállítani a kedvezőtlen folyamatokat, egyelőre kevés sikerrel.

                                                Hajóroncs a kiszáradt mederben

Nosztalgikus, de nem éppen kellemes érzéseket kelt, a szovjet időket idéző országúti ellenőrző pontok, valamint az elnököt dicsőítő őt a nép atyjaként, bölcs vezéreként bemutató út-menti óriásplakátok látványa.

A külföld diktátornak tartja, de az országban csak jókedvű, elégedettnek tűnő embereket láttunk, akiknek van munkájuk, szerény, de biztos megélhetésük. 

Nem éreztük, hogy szenvednének bármilyen korlátozástól. Sok az építkezés, egyre több az új típusú személyautó, az iskolás gyerekek idegen nyelvet tanulnak. 

Ha ez a diktatúra, lehet, hogy nálunk is sokan választanának egy ehhez hasonló berendezkedést.Tádzsikisztán közelségét a Pamír hegység havas csúcsai jelzik. Annak idején a legmagasabb 7000méter feletti csúcsot „Kommunizmus” csúcsnak nevezték, talán már akkor sejtették az elérhetetlenségét. Ma a hegycsúcs Ismail Samani-nak a nevét viseli, akit a tadzsikok a tadzsik nép atyjának tartanak.

Befejezés:
Az üzbég nép élete nagyon sokat változott a történelem során, hiszen elborzasztó még belegondolni is, hogy 1920-ig itt még rabszolgaság volt.
Vámbéry Ármin, 150 évvel ezelőtt leírt tapasztalatihoz képest óriási a változás. Az akkori középkori állapotokat, a hagyományok megőrzése mellett, mára sikerült teljesen megszüntetni.
Üzbegisztán, szorgalmas népének, és ásványi kincseinek köszönhetően, egyenletesen fejlődő, élhető ország, természeti adottságai, fantasztikus műemlékei, egyre több látogatót vonzanak a világ minden tájáról.

                                                 Timur Lenk és szeretett országa

Nézzetek meg két kis videó-összeállítást is:

http://www.youtube.com/watch?v=-IRqwZmEyOQ

http://www.youtube.com/watch?v=zXEMa5JCjjY

                                    Made by vinpet