Görögország

                          

 Görögország az Olimpia őshazája

Egy kis történelem:

Görögország, amellett, hogy az európai és az egyetemes kultúra egyik bölcsője, rengeteg természeti szépséget is kínál a kíváncsi utazónak.

Mivel a görög történelem nálunk is iskolai tananyag, ezért csak néhány érdekességet emelnék ki. Sokat tanultunk a görög mitológiáról, amely különféle mítoszok gyűjteménye. Ismerjük isteneiket, és azok tetteit, a Periklész-i demokrácia jellegzetességeit, és sok minden egyebet.

Ami már korunk történelméhez tartozik, az a török – görög gyűlölködés eredete. Világszerte gyakori, hogy az egymással szomszédos népek és országok között a területi, gazdasági, és kulturális ellentéteket, történelmi ellentmondások is súlyosbítják. 

Az ellentét gyökereit a görögök által lakott területek négy évszázados török hódoltságának idején kell keresnünk. Néhány, ma is hangoztatott sérelem:  - a 400 éves török megszállás alatt a törökök a görög lakosságot erőszakos úton az iszlám hitre akarták áttéríteni, - a görögöknek titkos iskolákba kellett járniuk, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. A törökök természetesen mást mondanak erről. 

A pontos igazságról a történészek véleménye is megoszlik.

                                     Vajon meddig kell még várnunk erre a kézfogásra?

Az ellentétek az élet minden területén fellelhetőek. Az alábbi egy jellemző példa:

 A legtöbb görög hagyományos étel valójában török eredetű, és a törökök szerint, a görögök egyszerűen ellopták őket. 

„Itt van például az imam bayaldi”, ez padlizsán paradicsomos szószban. Nevének eredetéről (Imam bayaldi – ájult imám) több legenda is kering, az egyik szerint az imám a gyönyörűségtől ájult el, a másik változat viszont úgy tudja, hogy az éttermi számlától.

Egyik sem igaz, ezt az ételt görögül ájult imámnak hívják, pedig szó sincs itt ájulásról, az „elájulni” egy idióma a török nyelvben, azt jelenti, hogy „elolvadni a gyönyörűségtől”, a görögök nem ismerték ezt az idiómát, és szó szerinti fordításban vették át az étel nevét, amiből világosan látszik, hogy valójában török, és nem görög ételről van szó.

                                                              Az imam bayaldi

A közeledés egy példája a közösen elért Guiness-rekord. 
A ”legnagyobb ölelés" nevű rekordkísérletben, a török Turgutreis település és a közeli görög szigetek, Kos és Kalimnos lakói is részt vettek.
 A szabályok szerint a résztvevők körben állva kellett, hogy átfogják egymás derekát. 
Képzeld el egy török, egy görög derekát fogja, és viszont.

Kirándulások Görögországban:

Olympic Beach:

Első utunk, a Paralia melleti üdülőfaluba vezetett, amely gyönyörű természeti környezetben, az Olympos lábánál fekszik. A hírek szerint ma már jól kiépített, fejlett infrastruktúrával rendelkező település, de akkor ez / 1993 /még nem volt elmondható róla. Nekünk be kellett érni, egy félig kész házakkal körbevett, meglehetősen piszkos apartmannal, rendkívül korlátozott melegvíz ellátással. 

Nem értették kifogásainkat, örüljünk, hogy van egyáltalán fürdőszoba, hiszen, ha fürödni akarunk, ott a tenger. A tengerpart homokos, a víz tiszta, de ez minden.

                Impozáns látvány a háttérben sötétlő Olympos hegység, az Istenek otthona.

A Meteorák:

A Thesszáliában található Meteora kolostorok a görög szárazföld egyik legkülönlegesebb látványosságai. 

Az óriási sziklacsúcsok tetejére és sajtlyukszerű üregeibe épült kolostorok békés menedéket kínáltak a vérengzések elől menekülő szerzeteseknek. 

A legkorábbi kolostorokat összecsukható, eltávolítható létrákon érték el a szerzetesek. Később csörlőhálókban húzták fel őket, egészen az 1920-as évekig. 

Aggodalmas turisták érdeklődésére, hogy milyen gyakran cserélik a köteleket, a következőt válaszolták: "Amikor az Úr hagyja őket elszakadni". 

Tériszonyom lévén, jókora drukk volt bennem a kirándulás előtt, de napjainkban már a sziklákból kialakított lépcsőkön lehet elérni a kolostorokat, a csörlőket már csak a különféle utánpótlások felhúzására használják.

                                                      

                                                                A légi folyosó

Athén:

Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta. A város régi központja az Akropolisz kőszirtje körül helyezkedik el. Az ókorban Pireusz kikötőváros még különálló település volt, mára azonban a növekvő főváros magába olvasztotta.

A modern város központja a Szindagma tér (Alkotmány tér), itt helyezkedik el a volt Királyi Palota, a görög Parlament épülete és további 19. századi középületek. 

Itt rendezik a turisták százait vonzó őrségváltást. A város régebbi részei is e terület körül helyezkednek el, itt található a legtöbb múzeum  és turista látványosság.

                                                                              A Szindagma tér

Athén szinte az ókortól kezdve turista célpont volt. A híres műemlékeket a világ minden tájáról érkező turisták csodálták. 

Az elmúlt évtizedben Athén infrastrukturális és szociális adottságai nagyban átalakultak, annak eredményeként, hogy a város elnyerte a 2004. évi olimpiai játékok megrendezését. A görög állam, az Európai Unió támogatásával, hatalmas összegeket költött infrastrukturális beruházásokra, melyeknek fenntartása, különösen a sportlétesítményeké, ma nagy terhet jelent a görög államnak.

A görög szigetek:

A görög szigetvilág mintegy 2000 szigetből áll, de csak 200 lakott közülük. A turisták által kedvelt szigetek száma talán egy tucatra tehető. 

Mi egy luxushajó fedélzetén pihengetve, Rodosz, Mykonosz és Patmosz szigetét látogattuk meg.

                                                    A Perla luxushajó kívül és belül

A hajóút csodálatos látvány és érzés, ha nem hullámzik a tenger. Nekünk szerencsénk volt, csak az utolsó éjszaka dülöngéltünk. / nem csak a hullámok miatt / Amire érdemes figyelni, a szigeteknek a hajó személyzet által szervezett látogatása elég drága. 

Ha egy kicsit beszélsz angolul, jobb, ha négyen beültök egy taxiba, és a sofőr, az előre kialkudott áron, végigvisz a szigeten, elmeséli a történetét, ott áll meg egy fotóra, ahol te akarod, mindezt a fakultatív program árának töredékéért.

Mykonosz:

A sziget a festői Kyklád szigetcsoport része az Égei-tengerben. Meleg és kristálytiszta itt a tenger. 

A szélmalmok és a kápolnák városa. Az utóbbi években felettébb keresett üdülőhellyé vált, nem csupán a görög elit, de világ minden részéről színészek és divattervezők üdülnek itt. A főváros jellegzetességei a nyakatekert utcácskák és a fehér házak, színes ablakdíszítésekkel.

Rodosz:
 A sziget történelmében különböző korok és kultúrák találkoznak: itt állt a világ hét csodájának egyike, a rodoszi kolosszus, de emellett megtalálhatóak, Szulejmán szultán 400 éves török uralmát idéző dzsámik és fürdők éppúgy, mint az olasz villák és a nemzetközi hangulatú kikötők.
A világ hét csodájának egyike, a rodoszi kolosszus ma már nem látható. Egy földrengés romba döntötte a monumentális építményt. A szobor a kutatók szerint szétterpesztett lábbal állt a kikötő bejáratánál, és egyszerre volt kultikus szimbólum, valamint a parti őrség erődje. A kolosszus helyén ma két oszlop áll, rajtuk egy - egy faragott dámszarvas. 

Külön érdekesség a dámszarvasok története: a szigeten rengeteg kígyó volt, sok volt a kígyómarásos haláleset, ezért dámszarvasokat telepítetek a szigetre, és ezek szaga elüldözte a kígyókat.

                                                    A Rodoszi Kolosszus régen és ma  

                                                             A megfáradt turista kedvenc csizmája

Patmosz:

„Én, János, ki néktek atyátok fia vagyok, a szigeten valék, amely Patmosznak neveztetik” A reménytelenül kopár Patmosz a száműzöttek szigete, melyet az ismeretlenség homályából János apostol emelt ki, aki itt raboskodott.

                                         Egy zarándok Szent János Barlangja előtt

Egyéb érdekességek:

Sokat hallottam már a görögök híres vendégszeretetéről, nos, én barátságos göröggel csak az útikönyvekben találkoztam.

Általában egykedvűen teszik a dolgukat, ha próbáltam némi humort belecsempészni a beszélgetésünkbe, csak néztek rám faarccal.

Előszeretettel hangoztatják, hogy minden Görögországból származik, mindennek a görög kultúra az alapja. /lásd a „Bazi nagy görög lagzi” című filmet /

A nők kicsit vaskosak, fiatalnak gyönyörűek, de hamar ráncosodnak és öregszenek.

Szerintem a görögök már túl jól élnek ahhoz, hogy örüljenek, és kedvében járjanak a turistáknak.

A munkaszeretetük is meglehetősen mediterrán. Későn kelnek, későn fekszenek. Az érkező turista joggal gondolhatja, hogy munkaszüneti nap van, annyian üldögélnek a házuk előtt, vagy a tavernákban.

A görögséghez hozzátartozik a népi tánc, a népdaléneklés és általában a festői népviselet.

Nagyon szeretnek ünnepelni, gyakran hallani a szenvedélyes „hopááááá” kiáltásokat, de leginkább saját körükben érzik jól magukat, ahol jókedvűek és életvidámak.

 Idegeneket nem szívesen engednek maguk közé.

A szállodánkban rendezetek egy görög lagzit, néhányan mi is ott ültünk a medence partján, de egyszerűen átnéztek rajtunk.

A görög konyha

A görögök gyakran járnak a barátokkal tavernázni, itt élnek társadalmi életet, és evés közben megbeszélik a világ dolgait. 

Mivel folyamatosan beszélgetnek, általában olyan ételeket rendelnek, amiket csipegetni lehet, sokféle előételt és kevés főételt.

Általában mindenkinek van egy törzshelye, ahol rendszeresen megfordul. Ilyenkor összetolják az asztalokat, ezzel is otthonossá téve az együttlétet.

A hagyományos görög étterem egyik fő jellegzetessége, hogy beinvitálnak az étterem konyhájába, ahol megnézheted, sőt esetenként meg is kóstolhatod az ételt, elősegítve ezzel a választást.
A görög ételek alapja az olívaolaj és bogyó, paradicsom, cukkíni, hagyma, fokhagyma, articsóka, juhsajt és kecskesajt.
A tipikus görög ételek közé tartozik a gyros, tzatziki és a kitűnő görög joghurt.

 A húsfélékből Görögországban leggyakrabban a birka- bárány- és a szárnyasokat fogyasztják, na meg a friss tenger gyümölcseit. 

A görög saláták nálunk is nagyon népszerűek, a helyiek mindennap fogyasztják, általában saját recept szerint.

A húsos ételek számos elkészítési formáját alkalmazzák (sült, pörkölt, grill, töltött), egyik jellegzetes húsételük a muszaka.

Ennyi evés után inni is kell valamit.

Kedvelt aperitív, az ouzo, azaz ánizspálinka, ezt szokták vízzel hígítani. Az étkezés alatt többnyire édes, testes, aromás borokat fogyasztanak, pl. a retsina, a fenyőgyantával ízesített fehérbor. 
Az étkezést a jellegzetes aromájú a Metaxa konyakkal zárjuk le, melyen minél több a csillag, annál finomabb, de sajnos annál drágább is.

Egyéb:

A turisták által sűrűn látogatott helyeken görög betűk mellett latin betűkkel is kiírnak mindent a közlekedési táblákra, de ez nem általános. Ezért érdemes megfigyelni, hogy melyik latin betűt hogyan írják görögül. 

Kérdeztem egy görög ismerősömet, hogy tekintettel a különleges betűkre, miért nincs mindenhol latin kiírás is.
A válasz egyszerű volt: Görögországban sokkal több a latin nyelvű információs tábla, mint máshol a görög nyelvű. 

Ez egy kivételesen kétnyelvű tábla, érdekes piktogrammal.

                                   Görögország 1993 - 2005