Finnország

Finnország

               

Előzmények:

Nagy-fiunk, írországi munkavállalása alatt megismerkedett egy finn kislánnyal, és úgy döntöttek, hogy közös életüket Lappföld fővárosában, Rovaniemiben folytatják. Ez volt az első alkalom, hogy meglátogattuk őket.

Budapestről kemény mínuszokban indultunk, és felkészültünk a sarkkör felfedezésére. Elláttuk magunkat füles sapival, meleg alsóval, hazai pálinkával, egyszóval felkészülten vártuk a találkozást Északkal. 
Megérkezvén Rovaniemibe +2 fok volt, és esett az eső, de hajnalra már havazott és -15 fok volt. Útközben, Helsinkiben át kellett szállni egy belföldi járatra, és mivel az olcsóbb repülőjegyet választottuk, Helsinkiben közel 6 órát kellett várnunk. Természetesen oda-vissza kihasználtuk a lehetőséget, és a rendelkezésre álló rövid idő alatt, próbáltuk megismerni, a finn fővárost.

Helsinki:

Már a megérkezés is kalandos volt, de ehhez kell egy kis kitérő magyarázat. Aki repült már hosszabb távon, tapasztalhatta, hogy a fedélzeti monitorokon figyelemmel lehet kísérni, a gép pillanatnyi helyzetét, és a repülési paramétereket, de a fel és leszállás idején a személyzet kikapcsolja őket. Most a Finnair járaton láttam először, hogy a fel és leszállás idejére, a gép orrán lévő kamera képét adták be, tehát azt láttuk, amit a pilóták. 
Tulajdonképpen ez nagyon látványos.

A probléma a Helsinki-i leszállásnál volt, mivel hatalmas felhőréteg volt a város felett, és láttam, amit a pilóta látott, azaz a nagy semmit, a gomolygó ködöt, amiből néha felvillant egy elmosódó földi kép, közben a gép rázkódott, mintha göröngyös úton menne. A környező üléseken már többen kezelésbe vették a légi-zacskót. 
Én már, több mint 200 ezer km.-t repültem, de a Hong-Kong melletti tájfun okozta, több száz méteres zuhanást kivéve, még soha nem féltem, de most igen. Már szinte a földön voltunk, amikor a ködön átsejlettek a repülőtér fényei.

A finn főváros:

Helsinki, a Finn-öböl partján fekvő város, az európai kontinens legészakibb fővárosa, a helyiek nyelvén Helsingin. Lakossága alig éri el a hatszázezret. 

Már gyermekkoromban kedvenc városommá vált, hiszen itt nyerték sportolóink a legtöbb, szám szerint 16, olimpiai aranyérmet 1952-ben, de itt élt a finn csodafutó, Paavo Nurmi is, akinek még életében szobrot emeltek, és operát is írtak a tiszteletére.

Az útikönyv szerint a főpályaudvarról indulva, Helsinki nevezetességei egy óra alatt megtekinthetőek. Nos, mi vagy nagyon lassan mentünk, vagy túl sokat bámészkodtunk, mert nekünk több időnk volt, mégis maradt bennünk némi hiányérzet. 
Élményeinket, az időjárás kétségkívül befolyásolta, hiszen az első városnézésünknél erős szél volt, permetező, hideg esővel, a másik alkalommal, meg -10 fok hideg lassított le bennünket.

                                        

                                                   Helsinki délután 4 óra körül

                                             
                                                   A főpályaudvar környéke

A lakosság döntő többsége az evangélikus egyházhoz tartozik, a Helsinki egyik legszebb épülete, a Székesegyház, melynek lépcsőjéről gyönyörű kilátás nyílik a városra. 
A belső kialakítás, a vallásra jellemzően, meglehetősen puritán. 

A kikötőkben található, a jellegzetes, vörös téglás vásárcsarnok, melyben finom tengeri herkentyűket, és más különlegességeket kínálnak eladásra, és helyi fogyasztásra. 

A város másik ékessége, az orosz fennhatóság idejéből ott maradt, Uszpenszkij Katedrális, mely Észak-Európa legnagyobb ortodox temploma.

                                                      A Sibelius emlékmű

                                                 Az esti Helsinki felülnézetben

            Lappföld  

Lappföld, Finnország egyik tartománya, de a teljes Lappföld négy országra kiterjedő földrajzi terület.

Lappföld éghajlata a Golf-áramlat által szabályozott kontinentális, jellemzően havas telekkel és egészen meleg nyarakkal. Az évszakok váltakozásai meglehetősen nyilvánvalók és erőteljesek. 
Az évszakok: tavasz, nyár, ősz, kaamos (téli  alkony) és kb. 6 hónap tél. Januárban ½ 10 körül kezd világosodni, és délután 3 óra után már alkonyodik. Ez az időszak nem ajánlott a depresszióra hajlamosaknak.

Rovaniemi:
Lappföld fővárosa, és egyben legnagyobb városa az északi sarkkör mellett, a Kemijoki és Ounausjoki folyók találkozásánál. Kiterjedésre, Európa 12. legnagyobb városa, alig 60 ezer lakossal. A város a II. világháború ütközőzónájában volt, és a váltakozó irányú támadások, szinte porig rombolták. 
Ma, hatalmas erdőkkel körülvett, modern, egyetemi várost találunk, lüktető kulturális és sportélettel.

 

Ha megérkezel Rovaniemibe, a repülőtérről kilépve, ez a gyönyörű kép fogad.

A Rovaniemi szót a számi nyelvből eredeztetik. "Roavve" számi nyelven dombot jelent, vagy régi tűzrakóhelyet. A települést a finn Lappföld szíveként hirdetik, bár inkább a Lappföld kapujának mondhatnánk, mert a várost átszeli az” Artic circle”, az északi sarkkör.

                                            

                                                         A Kemijoki folyó hídja

                                                     Belvárosi utcarészlet

Érdemes ellátogatni az Arktikum Múzeumba, ahol az egyik kiállítás Rovaniemi történetét és lakóinak életét, eszközeit, valamint a rénszarvas-tenyésztés körülményeit mutatja be.  A másik kiállításon a tájék élővilágát, természeti érdekességeit fedezheted fel, interaktív módon. 
Egy helyen egy eltévedt turistát kellet kivezetni a hómezőkről, ami olyan jól sikerült, hogy feliratkozhattunk az alkalmi dicsőségtáblára is.

                               Ugye milyen szelíd, szinte a kezedből eszik (vagy a lábadból)

Az északi fény:
Ezen időszak érdekes jelensége a sarki fény ( Aurora Borealis vagy Northern Lights ). A legenda szerint ilyenkor tűzróka halad át az égen, és nyomában különleges, színes csillagpor keletkezik.
Mondják, hogy amikor sarki fény tündököl az égbolton, a nők nem mehetnek ki kendő nélkül, mert e különös jelenség a hajuknál fogva azonnal elragadja őket. 
A múzeumban látványos bemutató keretében gyönyörködhetsz ebben a különleges természeti jelenségben. 
Januárban és februárban látható leginkább tiszta égbolt és kisebb-nagyobb napkitörés szükségeltetik a fényjelenséghez, ami tulajdonképpen egyfajta elektromágneses sugárzás. 
A szállodákban, külön kérésre „északi fény” ébresztőszolgálat működik.

                                     Ez az, amit nem láttunk, pedig gyönyörű

Santa Claus Village:

Rovaniemi elsődleges turistacélpontja, a Télapó falu, ahol a Mikulás előzetes bejelentés alapján fogadja a látogatókat. 

Készítenek rólad közös fotót, videót a nagy-szakállúval, aki készségesen igazolja, hogy tagja lettél az Északi Sarkkör Klubnak. Természetesen közben sűrűn kell a kasszához járulnod. 

Az egész egy óriási giccsparádé, a gyerekek örülnek, visonganak, a szülők meg fizetnek, de mindenki jól érzi magát, és ez a lényeg.

                                 Az Északi Sarkkör természetesen átszeli Télapó falvát

Nézzünk meg egy kis videót a Mikulás (Joulupukki, Santa Claus stb.) otthonáról, gyere kukkantsunk be hozzá.

http://www.youtube.com/watch?v=dKETmoSxhc0 

A rénszarvasok:
Lappföld szimbóluma, a természeti környezet szerves része, a rénszarvas. A rénszarvasok az időjárásnak megfelelően változatják legelőiket. Tavasszal és nyáron főleg a mocsaras területeken vannak, ősszel a fenyveseket szeretik jobban. 
A nyár folyamán szénát és füvet, valamint a bokrok leveleit eszik, télen, pedig a fenyőerdőkben található zuzmó és moha a fő táplálékuk. 

Kb. 200 ezer rénszarvas él Lappföldön, többnyire ridegtartásban, hatalmas farmokon. A tulajdonosok az állatok fülén elhelyezett speciális jellel tudják azonosítani őket. 
A tenyésztés és a hasznosítás tudománya apáról fiúra száll, bár a mai felnőttek panaszkodnak, hogy a fiatalokat már nem érdekli ez a munka.

A rénszarvas a megélhetés alapja: élelem, ruházat, szállítóeszköz, és nem utolsó sorban a turisták kedvence.  
Mi is kipróbáltuk a rénszarvasszánkózást, kicsit izgultunk, de megnyugtattak, hogy ezek jámbor állatok, és „turistfriend” beállítottságúak.  Indulás előtt elmagyarázták, hogyan kell irányítani a szánt. 
Mi másodiknak indultunk, és az addig egykedvűen álldogáló „süsü”, őrült vágtába kezdett, hiába próbáltuk a gyeplővel visszafogni. Eleinte abban reménykedtünk, hogy csak az előttünk indult szánt akarja utolérni, de megkergült szarvasunk mindenáron előzni akart, megrémítve ezzel a másik szán utasait is, mivel a fák között csak egy nyomtáv volt. 
A legveszélyesebb rész, egy külső kanyarnál volt, ahol a szánkónk, a rally versenyeken látott módon „ broadside-” olt és féltünk, hogy legurulunk a domboldalról. Mikor az őrült rohanás után visszaértünk, a” fenevad” újra felvette a bamba pofát, és úgy álldogált mintha mi sem történt volna. Később a tulaj megemlítette, hogy ez a Forma-1-es versenyzője.

                                                                       A fenevad 

Hősies helytállásunk elismeréseként, 5 évre érvényes rénszarvasszán vezetői igazolványt kaptunk.

A hatalmas farmok az állattenyésztés mellett a népi építészet, ruházkodás, a tradicionális használati tárgyak továbbélését is biztosítják.

Aki elsőre kitalálja, hogy az alsó képen lévő kis házikó milyen célt szolgál, az méltán pályázhat kreatív igazgatói címre, vagy már járt Lappföldön. Nem, nem madáretető, ez a lappok energiatakarékos mélyhűtője, itt tartják a fagyasztott húsokat.

Mint említettem a rénszarvasokat tenyésztik, tehát van tulajdonosuk, vadászni csak a ló méretű jávorszarvast lehet.

Vannak helyi vadásztársaságok, melyek tagjai szinte minden vadon élő állatot puskavégre kapnak és elfogyasztanak, sőt feldolgozzák szaláminak, vagy kereskedelmi forgalomba nem kerülő konzervnek. 
Amikor a fiunkat a finn kislány szülei megkínálták medvehússal, a kérdésére, hogy milyen íze van a Papa azt válaszolta, hogy olyan, mint a hódnak. 
Világos, nem? Vadásznak még borzra, hiúzra, farkasra, hófajdra, de mondhatnám azt is mindenre, ami az erdőben él és mozog.

A rozsomák / Wolferine/, ez a kisebb medvéhez hasonló állat még az emberre is veszélyes. Mi torkosborz-ként is ismerjük.

A népviselet:

Lappföldön mindennapos ruha a népviselet. Az égitestek színeit jelképezi, mert a számik a nap és a hold lányainak, fiainak tartják magukat. A lappok népviseletére sárga-kék-piros összeállítás a jellemző.

A finn gasztronómia:
Egy mondás szerint a lapp ember egynapi tápláléka: egy szem krumpli, egy szál répa és egy rénszarvas. A rénszarvasból készült ételek, felvágottak, füstölt áruk, megtalálhatóak szinte minden étterem választékában, de tengeri, illetve tavi nép lévén rengeteg halféleség is kerül az asztalra. Korábban a finnek sós ételeket ettek, de az egészség-megőrző programjaik száműzték a sót és az egyéb fűszereket is az ételekből, ezért bátran mondhatjuk, hogy a macesz egy túlfűszerezett étel a rénszarvas steak-hez viszonyítva.

                

                                                        Rénszarvaspörkölt  

Az összegyűjtött bogyókból, édes likőröket készítenek, de a férfiemberek inkább vodkát isznak.
Sokféle füstölt halat fogyasztanak hidegen, a kylmäsavustettu lohi, hideg, füstölt lazacot jelent.

 A füstölésnek egyébként nagy hagyományai vannak, rengeteg füstölt húsfélét is kínálnak, a palvikinkku füstölt sonkát jelent.
Készítenek kisméretű húsgolyókat, / lihapullat / ,melyek alapja marha-, sertés- vagy rénszarvashús, illetve ezek keveréke, amit tejjel átitatott zsemlemorzsával és finomra vágott hagymával kevernek össze, de készítik medvehúsból is.
Én az utóbbit kóstoltam meg, szerintem jellegtelen volt, de lehet, hogy csak a magyaros fűszerezés hiánya miatt. Garnírungnak különleges, füstízű krumplit kínálnak, ami isteni finom.
A desszerthez előszeretettel használják a mocsári hamvas szedret. Jók a finn sörök bár igen drágák, 4 dl 5-6 €- ba kerül. A karhu sör, szaunázás után ajánlott.

A rénszarvas minden részét hasznosítják, az egyik étterem jurta alakú különtermének mennyezet borítása rénszarvas bendőből készült.

                    

    A toaletteknél alkalmazott jelképek lehetetlenné teszik a tévedést.

Egyéb érdekességek:  
A finn gazdaságra és életmódra bizonyos mértékű ambivalencia a jellemző. Maximálisan kihasználják a természet adottságait, rengeteg vadhúst esznek, pl. sertést nem is tartanak, az erdőségekben mindenféle bogyókat gyűjtenek, gombát szednek, ridegtartásban rénszarvast tenyésztenek, szinte úgy tűnik, hogy nincs is szervezett mezőgazdaság, és ipar is csak elvétve. 
Nos a látszat itt is csal, hiszen Finnország a legújabb felmérések szerint a nemzetek versenyképességi rangsorában az első helyen áll. 
A Világgazdasági Fórum (WEF) 2008 októberében megjelent Globális Versenyképességi Jelentése szerint a tavalyi évhez hasonlóan az idén is Finnország érdemelte ki a legversenyképesebb gazdaság címét
Nem tudom, hogy csinálják ezt, de az biztos, hogy jól.
A finn emberek nem köszönnek, de ha beszédbe elegyedsz velük, akkor segítőkészek és barátságosak. Lehet, hogy a társasházban, ahol lakunk, nagyon erős a finn rokonsági kötelék, mert otthon, a szomszédok sem szoktak köszönni. 
Ha egy finn ember meglátogatja a barátját, csak leülnek és nézik egymást, időnként megemelve a poharat. Egy-két óra alatt alig beszélnek néhány szót, majd a barát hazamegy.
A finn-ugor nyelvi rokonság több szóban is fellelhető. Egyes szavak írása és jelentése mindkét nyelvben azonos pl. „jó” – általános helyeslést jelent, de vannak eltérő jelentésű szavak is. A "Joo perse" szó jelentése: „Jó segg”. Tehát, ha egy csinos nőnek egyetértesz, a véleményével ne mondd azt, hogy "Joo perse". 

Találhatunk más, érdekes elnevezéseket is.

Helsinkiben beszélő kukákat is találhatunk, ha bedobsz egy szemetet, a kuka megköszöni egy érzékelő segítségével.

Az északi emberek számára az eszkimó szó, sértő, ez egy rájuk ragasztott név, melynek jelentése „nyers húst evő”. Ők, Inuit-nak nevezik magukat, a szó jelentése „emberek”.
A havat nem próbálják meg sóval felolvasztani, egyszerűen a havas, jeges úton közlekednek, de még a bicikliken is szöges gumi van. 
Egyébként a -20 fokban vidáman bringáznak, nekünk meg le akart fagyni az arcunk.

Két finn beszélget:
- Te, Pekka, milyen volt a tavalyi nyár?
- Nem'tom, Mikka, mind a két nap részeg voltam.

A házak, üzletek elé ki lámpácskákat, mécseseket tesznek, melyek egész nap égnek, hiába, kell egy kis pótfény a téli sötétségben.
A gyerekjátékok kint vannak a házak előtt a hóban, ott várják a tavaszt.
Helyi közlekedési tábla:

Milyenek a finnek?

+15°C:  - Spanyolországban az emberek téli kabátot és kesztyűt húznak.
              - A finnek kifekszenek napozni.
+10°C:  - A franciák hiábavalóan próbálják bekapcsolni a központi fűtést.
              - A finnek virágokat ültetnek a kertben.
+5°C:    - Az olasz kocsik nem indulnak.
              - A finnek még kabriókat használnak.
0°C:      - Megfagy a desztillált víz.
              - A Vantaa folyó vize kicsit sűrűbbé válik.
-5°C:     - A kaliforniaiak a fagyhalál küszöbén állnak.
              - A finnek még egy utolsó roston sütést rendeznek a szabadban a tél beállta előtt.
-10°C:   - A britek fűteni kezdenek.
              - A finnek hosszú ujjú pólót vesznek.
-20°C:  - Az ausztrálok elmenekülnek Mallorcáról.
             - A finnek Szentiván éjt ünneplik. Beköszönt az ősz.
-30°C:   - A görögök halálra fagynak, és eltűnnek a Földről.
              - A finnek elkezdenek házon belül mosni.
-40°C:   - Párizs összeroppan a hideg súlya alatt.
              - A finnek sorban állnak a Hot Dogos standok előtt.
-50°C:   - A jegesmedvéket kimenekítik az Északi Sarkról.
              - A finn hadsereg elhalasztja a téli túlélő gyakorlatát a gyenge időjárásra hivatkozva.
-60°C:   - Korvatunturi (A Télapó otthona) befagy.
              - A finnek kivesznek egy filmet, és otthon maradnak.
-70°C:   - A pót-télapó délre költözik. A finn hadsereg megkezdi a túlélő gyakorlatot.
              - A finnek kicsit idegesek lesznek, mert a vodkájukat már nem tárolhatják a szabadban.    
-183°C:- Az ételben található mikrobák elpusztulnak.
              - A finn tehenek a gazdájuk hideg kezeire panaszkodnak.
-273°C: - Minden atom alapú molekula mozgása leáll.
               -A finnek csak ennyit mondanak: "Vazze, de hideg van ma odakint."
-300°C: - Befagy a Pokol.
               A finnek megnyerik az Eurovíziós táncdal fesztivált...

Finnországban tapasztalhattuk, hogy a zord időjárási körülmények között is lehet élni, méghozzá nagyon jól. 
A vidék nyáron még gyönyörűbb lehet, de most a téli Rovaniemi képével búcsúzunk Lappföldtől.

                                                        
                                                             A jégbezárt város   
                                                                                       
                                                                      Finnország 2009 január