Gibraltár

Gibraltári kirándulás

               
    Gibraltár brit felségterület, összesen 6,5 négyzetkilométer a nagysága, lakosaink száma mintegy 30 ezer fő, plusz a majmok. 
Gibraltár ma is használatos zászlaját Kasztíliai Izabella hímezte, a területet Spanyolország kulcsának tekintve.

Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=diZseXiB8qQ

A Gibraltári-szoros a Földközi-tenger kijárata az Atlanti-óceánra. A stratégiai fontosságú terület birtoklásáért évszádok óta megy a harc, gyakran háborúztak miatta, mára az eszközök finomultak, politikai síkra terelődtek.
A terület tulajdonképpen egy hatalmas szikla, melynek elnevezése Dzsebel-al Tarik, arab hadvezér nevéből származik, és azt jelenti, hogy Tarik sziklája. Ha megpróbálod a fogaid összeszorításával, kicsit arabosan kimondani a nevét, ismerősen fog csengeni. (Dzsibraltar)

A szoros aztán ettől a szirttől kapta a nevét, hiszen a 426 méter magas, kopár szikla mindig fontos tájékozódási pont volt a hajósok számára. Az ókoriak Héraklész oszlopának nevezték.

A spanyol örökösödési háborúban került brit fennhatóság alá, miután győzedelmeskedtek a spanyol flotta felett.

Spanyolország soha nem ismerte el a brit korona uralmát és több sikertelen kísérletet is tett Gibraltár visszaszerzésére, 1967-ben a helyi lakosok névszavazáson döntöttek az Angliához tartozásról.

Ennek ellenére időnként újra fellángol a vita Spanyolország és Nagy-Britannia között, mondanom sem kell, hogy ezt mindig a spanyolok kezdeményezik.

Látnivalók, érdekességek:

Gibraltárra csak érvényes útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal lehet belépni. A határról menetrend szerinti buszjárattal lehet bejutni a félszigetre.

Az első különlegesség, hogy az út keresztezi a repülőgépek leszállópályáját. Ha repülő jön, pirosra vált a közlekedési lámpa.

A szikla egy kopár mészképződmény, melyet keskeny földnyelv köt össze a spanyol szárazföldön lévő, La Líneával.
A város tükrözi az angol jellegzetességeket, emeletes buszok piros, telefonfülkék szinte Angliában érzed magad, leszámítva, hogy itt ragyogó az idő. Gibraltár éghajlata kellemes, mediterrán jellegű, lakosait spanyolul llanitos-nak nevezik.

A félszigeten egyébként jobboldali közlekedés van, eleinte az angol mintát, a baloldali közlekedést erőltették, de nem vált be, sok volt a baleset.

Eszembe jutott egy régi történet, amikor Svédországba tervezték az áttérést a jobboldali közlekedésre, egyes „szakértő” óvatoskodók azon a véleményen voltak, hogy be kellene tartani a fokozatosság elvét, és először próbaképpen csak a 7 tonna feletti teherautók térjenek át.

Az üzletekben is angolul beszélnek, de ha nem érted, hogy mit mondanak akkor „gibraltáriul” beszélnek, ez egy helyileg kialakult egy angol-spanyol-arab keveréknyelv.

A II. világháborúban Gibraltár hadászati jelentősége megnőtt. A lakosságot evakuálták és egy haditengerészeti és légi támaszpontot, egy valóságos, sziklába vájt földalatti várost építettek teljes infrastruktúrával. Azt mondják, ha átvilágítanánk a sziklát, úgy nézne ki, mint egy lyukas sajt.

A 65 km-es alagútrendszerből, ma csak egy barlang látogatható.

 1942-ben az amerikai és a brit erők innen keltek át Észak-Afrikába, hogy Rommel seregeit kiszorítsák a kontinensről.

A Szikla tetejére az ún. Cable Car-ral juthatunk fel néhány perc alatt. A kilátás gyönyörű, bár a tenger felett lebegő pára kissé homályba burkolja a horizontot.

Gibraltár legdélibb csücske, az "Europa-point" most építkezés miatt nem látogatható. 
Gibraltár sétálóutcáján, a Main Streeten szinte minden világmárka fellelhető. A vám és ÁFA menteség miatt viszonylag olcsóak az ékszerek, a parfümök és a szeszesitalok.
Nagyon sok spanyol jár át dolgozni. Sokan a spanyol oldalon bérelnek lakást, mert sokkal olcsóbb, és onnan járnak át. Az ivóvíz nagy kincs, a tengervíz lepárlásával állítják elő. Fő bevételi forrásuk az olajfinomítás, élvezeti cikkek árusítása és a turizmus.

Trafalgari temető: itt nyugszanak a trafalgari csata hősi halottai.

Nelson admirális holttestét egy hordó brandyben tartósították, de egy horrorisztikus monda szerint mire a hajó Angliába ért a szomjas matrózok megitták a brandy felét. Az admirálist a londoni Szent Pál-székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

A majmok bolygója:

A sziklán berber majompopuláció él évszázadok óta. A majmok Szaúd-Arábiából származnak, de, hogy milyen módon kerültek Gibraltárra, azt ma is rejtély övezi. Egyesek szerint a mórok hozták magukkal, mások titkos földalatti alagútról vizionálnak.

A Tower hollóihoz hasonlóan, ehhez is kapcsolódik egy monda, miszerint az angolok addig maradnak Gibraltáron, amíg a majmok is itt élnek. Ha minden part szakad, legfeljebb a majmok is kapnak választójogot, csak nehogy ők is választhatóak legyenek, bár néhány politikust, már ma is helyettesíthetnének, talán észre sem vennénk a cserét.

Ma mintegy 270 majom él a sziklán, mindegyik el van látva azonosító chippel, sőt nevük is van. Mindegyik be van oltva, de azért nem árt vigyázni velük, mert hatalmas fogaik és éles karmaik vannak. Kórházat is hoztak létre számukra. Évente kötelező orvosi vizsgálaton vesznek részt.

Szerintem előbb-utóbb a nyugdíjtörvény is vonatkozik rájuk.

Tilos a majmok etetése, ingerlése, a pénzbüntetés 500Ł.

A háború alatt néhány egyedre csökkent majmok létszáma, ekkor Churchill személyesen intézkedett további majmok betelepítéséről.

Európában Gibraltár az egyetlen hely, ahol vadon élő majmokkal találkozhatunk.

Gondozóiktól bőséges ellátást kapnak, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy kikapják a kezedből az ennivalót, sőt a táskádon lévő zipp zárat is ki tudják nyitni.

                                                                                                         

                            Gibraltár 2010 Szeptember