Barcelona - Tibidabo-hegy

 Barcelona - Nevezetességek

A Tibidabo-hegy

A Barcelona északnyugati részén lévő, 512 méter magas Tibidabo-hegyről fantasztikus kilátás nyílik a városra. Nevét onnan kapta, hogy a katalán legenda szerint az ördög itt kísértette meg Krisztust, ezt mondta neki: "neked adom", latinul "tibi dabo".

Máté evangéliuma szerint: "Végül egy igen magas hegyre vitte az ördög, s felvonultatta szeme előtt a világ minden országát és dicsőségüket. „Ezt mind neked adom – mondta –, ha leborulva imádsz engem.” Jézus elutasította: „Távozz, ördög! 

A Tibidabo tetején egy csodálatos katolikus templom, a Temple de Sagrat Cor (Jézus Szent Szíve templo) áll, amely Barcelona nagy részéről látható és onnan is gyönyörű a kilátás a városra.

Temple de Sagrat Cor Templom

A főoltár

A mellékoltárak

Kilátás a városra

                                                    vinpet

Norvégia szépségei

Siena

Siena

A festői toszkán dombokon fekvő Siena, a napsütötte Toszkána egyik legszebb középkori hangulatú városa.

Óvárosa a világörökség része, a középkori hangulatú, szűk utcákon sétálva elképzelhetjük milyen volt az élet évszázadokkal ezelőtt.

Igaz, akkor még nem járták ilyen sokan az utcákat, mint manapság a rengeteg turista.

A város története:

Siena már az etruszkok idején lakott terület volt. A települést Augustus császár alapította Saena Iulia néven. A legrégebbi írásos dokumentum, amelyben Sienát említik, az a Kr. u. 70-ből származó irat. A korai középkorban Siena egyházmegyei és püspöki székhely volt. A longobárdok idején Sienában a hatalmat a királyi ispán gyakorolta, Nagy Károly idején pedig a gróf.

Mivel a település a Rómába vezető kereskedelmi útvonalak kereszteződésében épült, jelentős várossá fejlődött. A Sienai Köztársaság idejét 1125-től számítjuk, ettől kezdve gyakorolta a hatalmat a város és a környező vidék felett a választott konzuli tanács. A megerősödött város többször háborúzott Firenzével, váltakozó sikerrel. A Sienai Köztársaság fénykorában a toszkán terület harmadát birtokolta. A város lassú hanyatlása az 1348-as pestisjárvánnyal kezdődött. Siena fokozatosan elszegényedett, sok egykori lakos elköltözött, ezért a középkori épületek az utókorra maradtak.

Ma a virágzó turizmus időszakában nagy odafigyeléssel ápolják a középkori hagyományokat. A három dombra épült óvárosba autóval nem lehet behajtani, de a gyalogos városnézés megéri a fáradtságot.

Látnivalók:

A Duomo:

A gyönyörű gót katedrálist a világ legszebb templomai közé sorolják. Úgy tervezték, hogy nagyobb gerincet építenek hozzá, így ez lett volna a legnagyobb keresztény templom. Sajnos a pusztító pestisjárvány miatt abba kellett hagyni az építését, és így a félkészen maradt épületszárny ma a városi múzeumnak ad otthont.

A dóm ékessége Donatello 60x60 centiméteres bronzszobra, a Heródes lakomája, valamint Bernini és Michelangelo szobrai. A főbejárat felett van a Nap szimbóluma, amely San Bernardino kívánságához kapcsolódik, aki szerette volna, ha véget érnek a városrészek közötti vérengzések.

San Domenico Templom:
Egy gabonatárolóra emlékeztető gótikus templom, melyet 1226-ban kezdtek el építeni, majd 1340-ben megépült hozzá a torony is.

Piazza del Campo:

A városközpont kagylóformájú híres főtere, melyet számos filmben láthattunk. A gyönyörű középkori tér jelenlegi formáját a 13-14. században nyerte el. Működött piactérként, bikaviadalok színhelye volt, sőt itt voltak a nyilvános kivégzések is. Ma itt tartják a város, sőt egész Toszkána nevezetességének számító „Palio”-t.

A Palion Siena városnegyedeinek (contrada) szinte kaszkadőr tudású lovasai versenyeznek egymással. Az izgalmas, konfliktusoktól sem mentes versenyen a lovasok nyereg nélkül ülnek a lovakon. A látványos versenyeket minden évben kétszer, július 2.-án és augusztus 16.-án, este tartják meg.

A Torre del Mangia:

A Piazza del Campón magasodik a városháza karcsú tornya. Építése idején Olaszország egyik legmagasabb, nem egyházi tornya volt. Ugyanolyan magasra építették, mint a Duomot, jelképezve az egyház és az állam egyenlőségét.

A Torre del Mangia nevéhez egy régi toszkán monda is kapcsolódik. Az anekdota szerint a torony az első harangozójáról, Giovanni di Balduccióról (vagy rövidebben csak di Duccióról) kapta a nevét. A  derék harangozó előszeretettel hódolt a toszkán konyha finomságainak, ezért minden pénzét étkezésre költötte. Siena lakói a Mangiaguadagni becenévvel illették a falánk harangozót, aminek jelentése magyarul: pénzfaló, röviden csak Mangia. A Torre del Mangia jelentése magyarul tehát a Mangia tornya.

 A város szimbóluma a farkas, mert a legenda szerint a várost a Rómát jelképező Remus fia alapította. 

Egyéb érdekességek:

Siena nem bővelkedik sok vízben, nincsenek sem források, sem folyók a város  közelében, pedig a vízre évszázadok óta nagy szükség volt. A mindennapi személyi és gazdasági szükségletek mellett, gondoljunk csak a gyakorta pusztító tűzvészekre, mivel a középkorban a lakóházak még főként fából épültek.

Egy legenda szerint a város alatt egy bővizű folyó, a Diana folyik, melynek feltárása megoldaná Siena vízellátásának problémáját. 1176-ban a karmelita kolostor szerzetesei kútásás során bővizű földalatti eret találtak, és a felfedezés nyomán sok hasonló ásatás indult meg. A korai középkorban Siena városa rengeteg közpénzt áldozott a földalatti folyó feltárására, de vizet nem találtak. 

A hiábavaló keresés történetét még Dante is megörökíti Isteni színjátékában.

 „S mire legjobban vágyik a szíved,
arra kérlek: ha eljutsz Toscanába,
rokonaimnál mentsd meg híremet!
Meg fogod lelni őket ama kába
nép közt, mely Talamónért úgy bolondul,
mint fúrva hajdan Diánát hiába:
s több admirálja vész el ott bolondul.”
(Purgatórium, XIII, 151-154)

Siena lakosai mindenkinél jobban tudják: a víz aranyat ér.

Sétáljunk végig a város utcáin, mintha megállt volna itt az élet,  megérint bennünket a középkori hangulat.

Búcsú Toszkánától

Hargita

Hargita

"Aki ezt a szülőföldet szereti, a legnehezebb emberi sorsot szereti."
(Cs. Szabó László)

A Madarasi-Hargita a Hargita-hegység és Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa, a székelyek szent hegye. Nyáron fantasztikus kirándulóhely, télen síparadicsom.

  

A déli oldalból ered a Hargita leghosszabb folyója a Vargyas patak.

Az 1801 méter magas csúcson misztikus hangulatú zászló- és kopjafa erdő jelzi: a magyarság számára szent helyen állunk. 

Jó idő esetén  távolban látszanak a Csíki havasok, a Gyimesek, a Nagyhagymás az Egyes Kővel. A csúcsra érve szinte egész Erdély a lábunk előtt hever.  

Nézzünk meg egy videót:

https://www.youtube.com/watch?v=RiDlDkxAwoI

Earth Day

Luxushajóval mediterrán tengereken

 

Luxushajóval

mediterrán tengereken

Vincze Péter Antal

 

 

Bevezetés:

„Navigare necesse est, vivere non est necesse”, azaz hajózni szükséges, élni nem muszáj mondta egykor Pompeius a hajósainak,  amikor viharban kellett gabonát szállítaniuk Szicíliából Rómába.

Ez a bölcsesség, ha módosult formában is, de ma is aktuális. Számomra a hajózás mindig a felfedezéshez kapcsolódik. Az indulási ceremónia után, amikor a pöttömnyi révkalauz hajót követve, méltóságteljes manőverezéssel kifutunk a nyílt tengerre, és a végtelen horizonton összemosódik az ég és a víz kontúrja, szerintem minden utazót áthatja a természet végtelenségének csodálata.

Több alkalommal is hajóztunk mediterrán vizeken, élvezve a hajók ötcsillagos kényelmét, a kikötéséknél megismerhettük az érintett települések turisztikai látnivalóit, megkóstolhattuk a helyi ételeket és italokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Első rész

Az első utazás: 2012, a hajó neve: MSC Divina