Washington

Washington D.C.

Washington D.C. különálló, független város, vagyis nem tartozik egyik amerikai államhoz sem. A város formája felülről nézve csúcsára állított négyszög alakú, melynek mértani közepén helyezkedik el a mindenkori államelnök rezidenciája, a White House. A várost egyetlen önkormányzat igazgatja.

A D.C. nevet azért használják gyakran, hogy egyértelmű legyen, hogy Washington városról és nem Washington államról van szó, amelyik az USA északnyugati sarkában helyezkedik el.

További érdekessége, hogy itt nincsenek magas toronyépületek, sem felhőkarcolók. Ennek oka, hogy Washingtonban van egy magas obeliszk, a Washington Monument , amelynél más városbeli épület nem lehet magasabb.

Ez érthető is, hiszen a sok magas épület között teljesen elveszítené szépségét, jelentőségét, különlegességét. 

Történelem:

A 17. században az Algonquin indiánok egyik ága telepedett le a mai Washington területén. Az első európai telepesek csak évtizedekkel később érkeztek meg, az őslakos indiánokat nyugat felé szorítva.

A város tényleges helyét George Washington elnök jelölte ki a Potomac folyónál. Ő alapította meg 1785-ben a Potomac Társaságot, melynek fő feladata az lett, hogy növelje a folyó hajózhatóságát.  

Potomac folyó mintegy kettészeli Washingtont, míg az Anacostia folyó és a Rock Creek is a város közigazgatási határán belül folyik.

1790. július 16-án hivatalosan is megalapították Washington városát. A földterületet a szövetségi kormánynak Virginia és Maryland államok adták át.

A városa egy mauzóleum-város, az emlékművek egy nagy parkban vannak, tulajdonképpen a városközpont egy nagy park.

A utcák derékszögben keresztezik egymást, és szabályos négyzetrácsot alkotnak. A sugárutak és az utcák kereszteződésében változatos formájú és méretű terek alakultak ki, amelyek mozgalmasságukkal szebbé teszik a várost.

A város a nemzetközi diplomáciai élet egyik fontos helyszíne, a sajtó és a hírközlés nemzetközi rangú centruma, emellett az amerikai tudományos életben és a közművelődésben régóta jelentős szerepet tölt be.

A sugárutak rendszerének két gyújtópontja van, a Capitolium és a Fehér Ház.

A Capitolium:

1791-ben George Washington és egy francia mérnök fellovagolt a Capitol Hill nevű kis dombra, és elhatározták, hogy ott kell felépíteni az amerikai törvényhozás épületét.

A hatalmas méretű, hófehér kupolával fedett, klasszicista stílusú palotát William Thorton tervei alapján 1793-ban kezdték el építeni, de végleges alakját meglehetősen kalandos építkezések után csak 1865-ben nyerte el. 

A márványhatású kupola öntöttvasból készült.

A kupolacsarnok ármérője több mint 30 méter, belső magassága 60 méter. Az épület lépcsőjén tesz esküt a mindenkori megválasztott elnök.

Az épület egyben a város középpontja, a sugárutak is itt futnak össze.

A lenyűgöző szépségű épület a demokrácia jelképévé vált. Törvényhozó intézmény és emlékmű egyben, és a turisták ezreit vonzza naponta. 

A kongresszus mindkét kamarája itt ülésezik. A két kamara egymással egyenlő és joguk van megvétózni a másik kamara döntését, illetve felügyelni a működését.

Amennyiben a két ház támogatja a törvényjavaslatot, az a Fehér Házba kerül, az elnöki irodába.

A közelmúltban átadott látogató központban több tárgyi emlékeket is kiállítottak, például George Washington tábornok Kongresszusnak írott levelét, amelyben beszámol a britek feletti 1781-es döntő győzelemről Yorktownnál.

Látható Roosevelt híres "Gyalázat napja" beszéde, melyet a Pearl Harbor elleni támadás után, 1941. december 7-én mondott, vagy Kennedynek a Hold-utazással kapcsolatos indítványa.

Kiállították azt a ravatalt is, amelyet eredetileg Abraham Lincoln érckoporsójához építettek, és később Kennedy és Reagan elnök felravatalozásakor is használtak a kupolacsarnokban.

Egyetlen külföldi politikusnak állítottak szobrot a Capitolium egyik folyosóján, ez pedig Kossuth Lajos.

Fehér Ház:

A Fehér Ház története 1790-ig nyúlik vissza, amikor George Washington írásban deklarálta, hogy a szövetségi kormány a Potomac folyó mellett, legfeljebb tíz négyzetmérföldnyi területen talál állandó székhelyet.

Az „Elnök házának” tervezésére kiírt nyílt pályázaton James Hoban „gyakorlatias és szép” épületét nyilvánították győztesnek.

Alapkövét 1792-ben fektették le, és elsőként John Adams költözhetett be feleségével 1800-ban a neoklasszikus, fehérre festett homokkőből készült rezidenciába.

A világ legbefolyásosabb emberének hivatalos és magánrezidenciája végleges nevét Theodore Roosevelttől kapta 1901-ben.

A terrortámadások óta szigorú feltételekhez kötve a látogatás, legalább fél évvel előre bejelentve és csak kongresszusi képviselőn keresztül.

Kezdetben másként volt, ugyanis Jeffersont eskütétele után számos vendég elkísérhette a Kék Szobában tartott fogadásra.
Lincoln a háború idején is fogadta az embereket, újévkor és a Függetlenség Napján pedig ünnepséget rendezett, s gyakorlata egészen az 1930-as évekig érvényben maradt.
A korlátlan nyilvánosságnak azonban megvolt a hátulütője: Andrew Jackson beiktatása után egy fotel fedezékébe volt kénytelen menekülni a rezidenciát elözönlő és összesározó húszezres tömeg elől, miközben a személyzet a kertben sebtében felállított kádakban kevert whisky-s koktéllal igyekezett csillapítani a kedélyeket.
A megnyugtató megoldás Cleveland elnöksége alatt született meg a beiktatási díszparádéval, csak az elnöki pár ma séta helyett páncélautón teszi meg az utat a Capitoliumtól a Fehér Házig.

A Fehér Ház lakóihoz számos érdekesség fűződik:
Az utolsó tehén William Howard Taft hivatali ideje alatt legelt a parkban, biztosítva a napi friss tejet.
Theodore Roosevelt lett az USA legfiatalabbként (alig 43 évesen) megválasztott elnöke, ő ült először autóban és utazott külföldre, méghozzá Panamába, ahol a Lesseps vezette francia vállalkozás elbukása után az amerikai hadsereg vette át a két óceánt összekötő csatorna építését.
Repülőgépen a leghosszabb ideig, négy cikluson át szolgáló Franklin Delano Roosevelt ült először.
John Fitzgerald Kennedy minden idők legifjabban elhunyt és második legfiatalabbként hatalomra került államfőjeként vonult be az amerikai történelembe.
A falak többször voltak a gyász tanúi, így a Lincoln és a JFK elleni végzetes merényleteket követően, illetve William H. Harrison betegség okozta halálakor. 
Clinton idejében az Ovális Irodát a köznyelv átnevezte „Orális Irodának”.

Egy érdekesség: Annak ellenére, hogy az USA első elnöke G. Washington rendelte el a Fehér Ház felépítését, ő maga soha nem lakott benne, mivel elnöksége ideje alatt még nem készült el. 

National Mall:

Itt futnak, majszolják szendvicsüket az ebédidőben, kutyát sétáltatnak és tüntetnek a washingtoniak. Ez nem más, mint a város közparkja, amely mentén Washington legfontosabb emlékművei és múzeumai sorakoznak.

Egyik végén a Lincoln-emlékművel, másik végén a Capitoliummal, középen pedig az obeliszkkel adja meg a város tengelyét.

Washington Monument :

Az emlékoszlopot az első elnök tiszteletére emeltek. Érdekessége, hogy építése közben elfogyott az erre szánt adomány, így huszonkét évre abbamaradt az építkezés, ami az emlékművön is meglátszik, hiszen egy árnyalatnyi különbség van a kezdésként és a befejezésként használt kőtömbök között.

Ettől függetlenül mit sem veszít szépségéből a mintegy 168 méter magas emlékmű. 

Normál esetben az obeliszknek a tetejére is fel lehet menni, de 2011 augusztusában a Richter-skála szerint 5,9-es erősségű földrengés rázta meg Washingtont, és a biztonsági ellenőrzések és javítások még most is tartanak. / 2012. május /

A rengés olyan erős volt, hogy kiürítették a Capitoliumot és a Pentagont is.

Roosevelt Emlékmű:

Az 1997-ben átadott Roosevelt-emlékmű a Potomac folyó partján áll.

Roosevelt volt az aki, Amerikát kivezette a harmincas évek elejének nagy gazdasági világválságából, majd győzelemre vezette a második világháborúban, és akit az amerikai történelemben példátlan módon négy egymást követő alkalommal - 1932-ben, 1936-ban, 1940-ben és 1944-ben - választottak elnökké.

Roosevelt gyermekbénulás következtében életének legnagyobb részét tolószékben volt kénytelen leélni.

Az emlékmű a négy elnöki ciklusra utalva, négy gránit „szobából” áll.

Az első Roosevelt első beiktatásának állít emléket, a második a gazdasági válság nehéz napjait idézi, a harmadikban az elnök kerekes székes szobrát láthatjuk, míg a negyedik szobában vízesések zubognak, mert a víz a békét szimbolizálja.

A Jefferson Emlékmű:

Thomas Jeffersonnak, az USA harmadik elnökének neoklasszicista emlékhelyét 1943-ban avatták fel.

A kupola alakú csarnok közepén áll Jefferson hatméteres bronz szobra. Az épületet, formája miatt, Jefferson fánkjának nevezték a helyiek.

A kupola alatt olvashatjuk a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazójának hitvallását, aki már ebbe bele akarta írni a rabszolgák felszabadítását.

„Isten oltára előtt örök harcot esküdtem az emberi szellem mindenfajta elnyomása ellen.”

A Jefferson Memorial, a Tidal Basin partján áll, melyet a Potomac folyó árvízének felfogására építettek.

Itt láthatjuk a híres washingtoni cseresznyefákat, melyeket a japánoktól kaptak, a két ország közötti barátság hangsúlyozására.

Április elején kezdenek virágozni, és a part mentén csodás látványt nyújtanak rózsaszín virágaikkal. 

A Lincoln Memorial:

Washington egyik leglátogatottabb nevezetessége, a Lincoln Memorial a Potomac Parkban található.

Abraham Lincoln halála után két évvel, 1865-ben kezdeményezték Washingtonban az emlékmű létrehozását. Alapkövét azonban 1915-ben rakták le.

Az avatóünnepség 1922. május 30-án volt. A tervet Henry Bacon építész készítette, aki Lincoln szülővárosában, Nebraska államban, Lincoln városban is állított fel emlékművet.

Az antik görög templomokra, elsősorban a Parthenonra emlékeztető épület belsejében láthatjuk Lincoln tekintélyt parancsoló ülőszobrát.

Az emlékműről visszatekintve, a Mall tengelyében épített hatalmas medencében, a „Reflecting Pool„-ban tükröződik a Washington obeliszk.

A déli falon Lincoln híres az 1863-as, gettysburgi beszéde van márványba vésve. Az épület belsejében megtekinthetjük Jules Guerin fali¬képeit is, melyek Észak és Dél egyesülését, valamint a rabszolgák felszabadítását ábrázolják.

 Az elnök feje fölött a következő felirat olvasható:

„Ebben a templomban örökké él Abraham Lincoln emléke, csakúgy, mint azoknak az embereknek a szívében, akikért megmentette az Uniót." 

A Martin Luther King emlékmű:

Washington központi szerepet vállalt az amerikai polgári jogok kiharcolásáért vívott küzdelemben, melynek legismertebb vezetője Martin Luther King volt, akinek meggyilkolását követően 1968-ban óriási tüntetések voltak.

Az elhelyezésnek történelmi okai is vannak: az emlékmű a Lincoln és a Jefferson emlékművek lineáris vonalán található, ugyanis híres „I have a Dream” beszédet King 1963-ban a Lincoln emlékműnél mondta el.

Szobrának tekintete pedig a Jefferson emlékműre mutat, szimbolizálva annak a szabadságnak a reményét, amelyet a Függetlenségi Nyilatkozat adott az országnak.

Az emlékművet minden nap nagyon sokan keresik fel, főleg a fekete családok.

Nézzünk meg egy videót Washingtonról: http://www.youtube.com/watch?v=Ly0VI2E1DC4

Az Iwo Jima emlékmű:

Az amerikai erők a csendes-óceáni Iwo Jima szigetén abban a hiszemben szállnak partra, hogy a japánok csak ímmel-ámmal védekeznek majd, és a földdarab néhány nap alatt az övék lesz.

 A valóság ezzel szemben az, hogy a felkelő Nap országának katonái a sziget minden egyes négyzetméterét foggal-körömmel védik, Iwo Jimát a II. világháború egyik legvéresebb helyszínévé avatva.

Iwo Jima zászlaja, a Tengerészgyalogság jelképévé vált. Ez szimbolizálja, a hősiességet, a katonai bátorságot, és a bajtársi szövetséget.

„A győzelem soha nem volt kétséges. Ami azonban mindannyiunk számára kétséges volt, hogy marad-e közülünk valaki a végén, aki a temetésünkön elbúcsúztat bennünket”.  (Major General Graves B Erskine)

Clint Eastwood két nagy sikerű filmben mutatta be a háború szörnyűségeit.

A Dicsőség zászlaja megőrzi ugyan az amerikai mítoszt, de bemutatja a háborús propaganda árnyoldalát is.

A másik film, a Levelek Iwo Jimáról, pedig az ellenség, a japánok szemszögéből mutatja be ugyanazt a történetet. 

A II. világháborús emlékmű:

A három hektáron létesített emlékmű együttes két oldalát, az atlanti-óceáni emlékmű, és a csendes-óceáni emlékmű határolja. 

E kettő köré félkörívben rendeződnek az egyes államok oszlopai, melyek az adott óceáni fronton harcoltak. 

A két félkör egy ellipszist formáz, melynek központjában egy impozáns szökőkút látható.

Az Arlingtoni Nemzeti Temető:

Az Arlington katonai temetőt, a világ egyik leghíresebb sírkertjének tartják.

300.000 amerikai katona alussza itt örök álmát, az USA egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő emlékhelye, amely évente mintegy ötmillió látogatót fogad. 

Itt fekszik többek között J. F. Kennedy elnök és öccse, Bobby Kennedy, 200 négycsillagos tábornok, a 9/11-i terrorista merénylet 62 washingtoni áldozata, sőt az amerikai űrhajósokat és feltalálókat is itt helyezték végső nyugalomra.
Ma is folyamatosan temetnek ide, ágyútalpon viszik az elhunyt katona koporsóját.
A temetőbe rendszeresen elzarándokolnak az amerikai elnökök és más államférfiak is.
Nézzünk meg egy videót az elhunyt hősök emlékére!
http://www.youtube.com/watch?v=f0VRbk4REvA

A Vietnámi Veteránok Emlékműve:

A leglátogatottabb emlékmű a fővárosban, melyet egy  21 éves építészhallgató tervei alapján készítettek.

A V alakú fekete márványtömbbe a háború mind az 58 202 amerikai áldozatának neve bele van vésve, elesésük időpontja alapján, kronológiai sorrendben. Az áldozatok számára a vietnami oldalon csak becslések léteznek.

Az emlékfala egy egyszerű fekete márványfal, a nevekkel: a fele meghalt, a másik fele csak eltűnt… Ez talán a legmeghatóbb az egyszerűségében. Megrendítő elsétálni mellette, hiszen a családtagok virágokat hoznak ide, fényképeket, régi leveleket tűznek a falra.

A túlélő veteránok is tisztelegnem elhunyt bajtársaik emlékére.

A háromalakos szobor, egy szimbólum: a fehér, az afroamerikai és a hispán katona, bajtársi egysége.

A háború következménye volt az Amerikai Egyesült Államokban, hogy 1973-ban eltörölték a sorkötelezettséget.

A Múzeumok:

Washingtonban található a híres Smithsonian Intézet, amelyhez 19 múzeum és kilenc kutatóközpont tartozik.

Ezek közül a legnépszerűbb: A Nemzeti Légügyi és Űrkutatási Múzeum  (National Air and Space Museum), melyet Amerika születésének 200. évfordulójára nyitottak meg. A statisztikák szerint évente többen látogatják meg, mint a világ más híres múzeumait.

A legnagyobb érdeklődés a Milesstone of Flight (a repülés mérföldkövei) terem,ahol megnézhetjük

a Wright-fívérek első motoros repülőgépét, Lindbergh repülőgépét, amellyel először repülte át az Atlanti-óceánt, de megcsodálhatjuk az Apollo11 parancsnoki modulját,amelyből az első ember a Holdra lépett.

Biztosan ismeritek Neil Armstrongnak a világhírű mondását, melyet a Holdra lépésekor mondott.

„Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek”, de Armstrong mondott még valamit, „Good luck Mr. Gorski”,azaz sok szerencsét Mr. Gorski.

Az újságírók természetesen megrohanták Armstrongot a kérdéseikkel, próbálták megtudni, ki az Mr.Gorski, de az asztronauta elhárított minden kérdést, azzal, hogy erről nem beszélhet.

Még a CIA is elkezdett nyomozni, a név oroszos hangzása miatt, de nem találtak semmit.

Évtizedek teltek el, míg egyszer egy újságírónak ismét eszébe jutott a történet, és rákérdezett. Meglepetésére Armstrong azt mondta, hogy most már elmondhatom, mert az érdekeltek már nem élnek.

Amikor kissrác voltam fociztam az udvarunkban, de véletlenül átrúgtam a szomszédba, a labdámat. Némi habozás után átmásztam a kerítésen Gorskiékhoz a lasztiért, de közben meghallottam, hogy Gorski úr felesége hangosan veszekszik a férjével.

”Mit akarsz te, orális szexet? Majd akkor, ha szomszéd gyerek a Holdra lép”.

**********

Külön teremben láthatjuk a II. világháború repülőit, a repülés fejlődését és az űrrepülés eszközeit.

Az óriási múzeumi választékból érdemes kiragadni az Amerikai Indiánok Nemzeti Múzeumát.

Az ősi világot idéző épület különleges formájával már önmagában kuriózum.

Az állandó kiállítás legizgalmasabb része, hogy miként küzdenek meg az őslakos népek az alkalmazkodással anélkül, hogy teljes asszimiláció legyen a sorsuk. A rezervátumok kettévágták nemcsak a törzseket, de a családokat is.

Tízből nyolcan már kevert vérűek. Az ősi nyelveknek még a felét, mintegy 200-at beszélik.

Érdekességek:

Mindenhol elkérik a személyazonosításra szolgáló okmányokat, teljesen mindegy, hogy ki hány évesnek tűnik. Ezeket a szabályokat szigorúan betartják.

Egy 2007-es jelentés megállapította, hogy D.C. lakosságának egyharmada funkcionálisan analfabéta, azaz nem tud írni – olvasni.

Ez részben annak is köszönhető, hogy a bevándorló spanyolok nem beszélnek angolul és NEM is törekednek arra, hogy elsajátítsák a nyelvet…a maradék legtöbbje a feketék közül kerül ki.

Dan Brown: Az elveszett jelkép című nagysikerű bestsellere is a Smithsonian múzeum-együttesben játszódik.

Willard hotel:

Innen ered a „lobbizás” kifejezés, angolul lobbying, ami a kapcsolatok kiépítését és fenntartását, előnyök szerzését stb. szolgálja, szigorúan a törvényes keretek között.

Ulysses Grant tábornok, az USA 18. elnöke előszeretettel üldögélt a szálloda előcsarnokában, lobbyjában és sokan megszólították, valamilyen ügy támogatása érdekében.

Egyébként Martin Luther King is ebben a szállodában írta a már említett híres beszédét, „I have a dream”

Rendszám:

Minden államnak van valamilyen beceneve, ami a rendszámtáblán szerepel.

Pl. Connecticut, a Constitution State, azaz alkotmány állam, vagy Maine a Vacationland.

A washingtoni felirat az első telepesek jelmondatára utal: „adózás képviselet nélkül”, de mai tartalommal, mert Washingtonnak a Szenátusban egyáltalán nincs képviselete viszont teljes mértékben viseli az adóterheket és valamennyi szövetségi törvény érvényes rá. 

Pocahontas:

Biztosan ismeritek a szép indián lány és John Smith az angol kapitány romantikus szerelmi történetét. A filmfeldolgozás alapja egy igaz történet, bár nélkülözi a romantikát.

A történetet maga Smith kapitány mesélte el későbbi önéletrajzában:

1607 decemberében egy kereskedőkből álló társaságot vezetett a britek első amerikai kolóniájából, Jamestownból, az indiánok földjére.

A kis csapatot azonban az egyik törzs fogságba ejtette, s őt a törzsfőnök elé vitték, aki halálra ítélte.

Minden könyörgés hasztalan volt, amikor a tömegből kivált egy fiatal indiánlány, Pocahontas aki a törzsfőnök legkedvesebb lánya volt.

Letérdelt a fogoly mellé és ráhajolt, hogy testével védje. A törzsfőnök annyira meghatódott ettől, hogy kegyelmet adott Smith-nek.

Iskolabusz:

Rengeteg iskolabuszt látni, a gyerekeket szervezetten viszik a történelmi helyekre. A busz oldalán lévő stoptábla megálláskor kinyílik, ilyenkor minden autónak meg kell állni.

A Stella-díj:

Az amerikai bíráskodási gyakorlat abszurditására próbálja felhívni a figyelmet. Az elismerés névadója az egyesült államokbeli Stella Liebeck volt, aki 1992-ben az ölébe öntött egy csésze forró kávét egy McDonald's étteremben és megégette magát. 

Új Mexikó államban egy bíróság 2,9 millió dollár kártérítést ítélt meg neki a sérülései miatt.

Ez az eset adta az ötletet, hogy minden évben kiosszák a képzeletbeli Stella-díjat a legképtelenebb, legfurcsább kártérítési per győztesének.

Néhány eset:

A Los Angeles-i Carl Truman 74 ezer dolláros kártérítést kapott a szomszédjától, mert az áthajtott autójával a kezén. A 19 éves fiatalember éppen megpróbálta ellopni az autóról a dísztárcsákat, csak nem vette észre, hogy a szomszéd már bent ül a járműben.

Terrence Dickson  félmillió dolláros kártérítést kapott, pedig betört egy házba. Az akcióba azonban hiba csúszott, mert amikor távozni akart, a garázs távirányítású ajtaja elromlott, így nem tudott kijutni. Mivel a háziak nyolc napra elutaztak, ezt az időt a garázsba zárva töltötte el, és csak üdítőitalt és száraz kutyatápot talált, így ezen kellett élnie. Az elszenvedett lelki megpróbáltatás miatt indított pert a férfi.

Amber Carson pedig állítólag egy étteremtől kapott 113 500 dollárt, mert elcsúszott egy italfolton. A folt azért volt ott, mert a nő nem sokkal korábban ráöntötte italát barátjára, akivel összeveszett.

Arról nem szól a fáma, hogy mennyit kerestek ezeken a pereken az ügyvédek.

Mount Vernon:

A főváros szomszédságában található Mount Vernon, George Washington otthona. A lenyűgöző szépségű farmon egy 18. századi kastély és egy csodálatos park áll.

A kastély történelmi szerepe miatt az ország egyik leglátogatottabb épülete. Itt élt több éven keresztül, és itt is halt meg az ország alapítóatyja, George Washington.

Érdekes dolog, hogy a rabszolga-felszabadítás élharcosai, köztük Washington is, mind rabszolgatartók voltak. Jefferson a felesége halála után együtt élt egy rabszolganővel, aki hét gyereket szült neki.

A családfakutatók levezették ezt az ágat, a mai leghíresebb leszármazott Halle Berry, a macskanő.

                                                                                                                 2012 május