Amerika születése

USA Keleti Part

2012 április 27- május 5-ig

1.    rész

Földünk legnagyobb városövezete az Egyesült Államok Keleti Partján található, a Bostontól Washingtonig húzódó 700 km hosszú megalopolisz („Boswash”) mintegy 80 millió lakost tömörít.

A megalopolisz, több nagyvárosi agglomerációból álló övezet, amelynek népességszáma rendszerint meghaladja a 10 millió főt.

Városövezet akkor jön létre, amikor több világváros, ill. ezek elővárosai a térben összeérnek és egy hatalmas összefüggő városi zónát képeznek.

Egy kis történelem:

Plymouth:

Itt kezdődött Amerika történelme, amikor az első zarándokok partot értek.

A Mayflower volt az a híres hajó, amely az angol puritánok első csoportját szállította az angliai Plymouth városából 1620-ban.
A puritánok, egy szélsőségesnek számító protestáns irányzat, rendszeresen összeütközésbe keveredett az angol hatóságokkal, ugyanis a közösség nem ismerte el az anglikán egyház fennhatóságát.
A hajó szeptember 16-án indult Angliából 102 utassal a fedélzeten és egy 66 napos, viszontagságokkal teli út végén, melyet betegségek nehezítettek, november 11-én horgonyzott le Cape Cod-nál.

Eredetileg úgy tervezték, hogy a hajó majd a Hudson folyó torkolatánál köt ki, a mostani New York városánál.

Sok történész úgy véli, hogy a partraszállás Cape Cod-nál nem volt véletlen, hiszen az kívül esett az angol Virginia kolónia ellenőrzési területén.

Kevésbé ismert, de a Mayflower a szeptemberi kihajózás előtt egyszer már – egy Wellspeed nevű bárkával együtt – augusztusban is útnak indult, de a nyár végi viharos időjárás miatt hamarosan arra kényszerült, hogy visszatérjen a brit partokhoz.

Ez a telepes csoport alapította a Plymouth Colonyt. A Massachusetts állambeli Plymouth városa az angol kikötővárosról kapta nevét.

Az út történelmi jelentőségűnek bizonyult, amit egyfelől az egyéni kezdeményezés, másfelől a fedélzeten született szerződés indokolt meg.

Az 1620. november 11-én megfogalmazott Mayflower Compact-ról van szó, melyben az amerikai partokra érkezett „zarándokok” a boldogulás érdekében összefogást hirdettek, hogy gyermekeiknek közösen biztosítsanak egy jobb jövőt.

Sokan ezt a szerződést már úgy tekintik, mint a független amerikai államiság első dokumentumát.

Plymouth Rock nevű sziklára léptek rá az első telepesek a kikötés után. Ma emlékmű övezi. A Mayflower fedélzetén utazó férfiakat nevezik máig “Zarándok Atyáknak”

A massachusettsi partokon szerveződő kolóniának ugyanakkor már a kezdetektől fogva komoly nehézségekkel kellett szembenéznie, mivel a szokatlanul hideg tél elragadta a hajó utasainak több mint a felét.
A kis közösség idővel az ott élő indiánokkal is felvette a kapcsolatot, és a barátsági szerződések révén hosszú ideig jó viszonyt ápolt velük.
Ezt bizonyítja az is, hogy az 1621. év őszén az európaiak és az őslakosok együtt ünnepelték meg az első plymouthi termés betakarítását, és így született meg a hálaadás ünnepe.

Egy bölcs őslakos fogalmazta meg a lényeget:
„Amikor idejöttek a zarándokok, miénk volt a föld és az övék volt a biblia, majd megtanítottak bennünket csukott szemmel imádkozni, és mire kinyitottuk a szemünket, övék volt a föld, és a miénk a biblia.”

A város mellett található Plymouth Plantation skanzen­ együttes nagyszerű képet ad a korszak viszonyairól, bemutatva a korai telepesek és az indiánok életét is.
A hatás úgy válik teljessé, hogy a rekonstruált faluban korabeli ruhákba öltözött emberek élik az eredeti lakosok, a "zarándokok" mindennapjait.

Összeállítottam egy kis videót a Mayflower-ről: 

http://www.youtube.com/watch?v=xjOLTGnPY10

A Mayflower II., ami élethű másolata az eredetinek, ezen is jöttek zarándokok.

     A Skanzen:

Az amerikai függetlenségi háború a brit fennhatóság alá tartozó  tizenhárom Észak-amerikai gyarmat háborúja volt Nagy-Britannia ellen.

A gyarmatok népességét megosztotta a konfliktus, voltak, akik a függetlenedését támogatták, mások továbbra is hűek maradtak az angol királyhoz.  A gyarmatok kezdetben nem is függetlenedni kívántak, hanem a kedvezőtlen rendeletek, adók visszavonását követelték.

Az angolok minden létező dolgot megadóztattak, még a levélpapírt is. Lehet, hogy Matolcsy az angol történelmet tanulmányozva találja ki az újabb megszorításokat.

1776 .július 4-én a philadelphiai Kongresszus elfogadta a

Függetlenségi Nyilatkozat-ot, és ezzel a 13 gyarmat végleg elszakadt Angliától, és megalakították az Amerikai Egyesült Államokat.

A Függetlenségi Nyilatkozat

Boston:

Itt folytatódik és teljesedik ki Amerika történelme.

Bostont angol bevándorlók alapították 1630-ban. A korábbi kisebb csoportokat követően 1630-ban egy jól előkészített, a City bankjai által támogatott expedíció indult az óhazából mintegy fél tucat vitorlással az Újvilágba.

Megérkezvén Amerika partjaihoz, különböző helyeken próbáltak letelepedni. A Charles folyó torkolatánál megfelelő helyet találtak, és az angliai Bostonból érkezett Johnson házaspár tiszteletére az új települést is Bostonnak nevezték el.

Nagy-Boston az óceánba szélesen hömpölyögve torkolló Charles-folyó szigetein alakult ki. A mai Boston 2/3-a feltöltött terület a városnak úgy csináltak helyet, hogy a folyam hatalmas területeit feltöltötték, és a szárazföldhöz csatolták.

A város rohamos fejlődésnek indult, itt kezdődtek el a függetlenségi törekvések.

Boston volt a színhelye az első fegyveres konfliktusnak, amely a „Bostoni mészárlás” néven került be a történelembe. A brit katonák sortüzet nyitottak a növekvő adók miatt tiltakozókra és 5 embert megöltek.

Az Old State House a brit gyarmati kormányzás épülete volt, itt volt a „bostoni mészárlás” helyszíne.

Az 1770-es években az angolok főképpen kereskedelmi adókkal próbáltak meg befolyást szerezni a 13 gyarmat felett.

A "Bostoni teadélután" az amerikai forradalom gyújtópontja volt. Ennek közvetlen oka az volt, hogy az angol kormány a Londonba szállított tea vámját megszüntette, de változatlanul fenntartotta a tea vámját az észak-amerikai gyarmatokon.

Ez az úgynevezett „Boston Tea Party” volt a jel az Anglia elleni általános felkelésre az amerikai gyarmatokon. „Olyan teát főzünk György királynak, hogy abba belefullad!” - mondták.

1773. december 16-án, amikor Bostonba megérkezett a teaszállítmány, szürkületkor indiánnak öltözött helyi lakosok megtámadták a hajót. Az egész rakományt, mintegy 342 láda teát, a tengerbe dobták.

Ez az esemény indította el a függetlenségi háborút, mely az Amerikai Egyesült Államok megalakulásával végződött.

A Faneuil Hall tornyán kereszt helyett egy arany tücsköt láthatunk. A függetlenségi harcok idején, a városba érkezett gyanús idegeneknek azt a keresztkérdést tették felé, hogy mi van a templom tornyán. Ha angol kém volt az illető, hiába hordott össze „tücsköt-bogarat” rögtön lebukott.

A függetlenség kivívása után Boston a világ egyik leggazdagabb nemzetközi kereskedelmi kikötője lett és az ipari fejlődés is felgyorsult.

A 19. század második felében zajlott a város kulturális virágzása. Az abolicionista mozgalom kiinduló pontja volt a város. Az abolicionizmus, szűkebb értelemben a rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalom volt.

A „legeurópaibb” amerikai városban minden megtalálható a történelmi nevezetességektől a szórakozásig, múzeumoktól a sportolási lehetőségekig, a friss tenger gyümölcseitől az olasz konyháig.

Boston az egyik legismertebb és legrégebbi amerikai város. Oktatási és kutatóintézményei messze földről vonzzák az idelátogatókat.Sokan emlegetik Bostont az “Amerika sétáló városa” (America’s walking city) néven, mivel rengetegen sétálnak a városban, nagyon népszerű lakói körében. 
Az Freedom Trail azaz a „Szabadság ösvénye”, a függetlenségi harcok fontos helyszíneit kapcsolja össze. Ez az út piros vonallal, vagy a földbe ágyazott vörös téglával van jelölve.
A város vezetése a zöldterület növelésére létrehozta az Emerald Necklace-t, azaz a „smaragd nyaklánc”-ot, ami nem más, mint kilenc, gyalogutakkal és patakokkal, tavacskákkal összekapcsolt park láncolata. 

A smaragd nyaklánc Frederick Law Olmsted alkotása, ő tervezte a New York-i Centrál Parkot is.

Boston történelmi központja a Beacon Hill, itt telepedtek le annak idején az első, felszabadított fekete rabszolgák is, az egész Egyesült Államokban elsőként itt törölték el a rabszolgaságot. 

A sikátorokban még fellelhetőek azok a szűk lejárók, melyeken keresztül menekítették a szökött rabszolgákat a délről érkezett fejvadászok elől.

Ma, a városi arisztokrácia családjai élnek a dombra felkapaszkodó hangulatos utcákban. A télikertek, árnyékoló rácsok és tűzlétrák által tagolt színes homlokzatú házak különleges, romantikus hangulatot árasztanak. 
A pislákoló gázlámpák fényében valóban úgy érzi az ember, hogy egy időutazáson vesz részt. Az utcák kövei Angliából származnak, a bevándorlók hajóinak nehezéke volt.

1798-ban a domb keleti oldalán épült az állam közigazgatási székhelye, a Massachusetts State House. A hatalmas, elegáns épület színarany borítású kupolája a város egyik jelképe. Ez a gyönyörű épület szolgált mintául később a washingtoni Capitolium építésekor.

Mellette a néhai elnök John Fitzgerald Kennedy szobra látható, aki korábban Massachusetts állam szenátora volt.

Néhány évtizeddel ezelőtt a Bostoni városatyák úgy döntöttek, hogy a teljes autópálya-hálózatot és tömegközlekedést leviszik a föld alá. 
A projekt neve stílszerűen a „Big Dig „azaz a Nagy Ásás volt. A több milliárd dollárba kerülő beruházás során szinte teljesen eltüntették a felszíni közlekedést. Ennek következtében Bostonban nincs dugó. Nálunk is lenne mit elásni.

Boston Common and Public Garden közepén George Washington elnök szobra áll.

A Holokauszt emlékmű számomra inkább morbidnak tűnt, semmint az emlékezés szimbólumának. A hat, számtengerrel borított üvegtorony tövében, mély vermekből füstszerű pára áramlik a szabadban.

A bostoni belváros jellegzetes negyedekre oszlik, ám egységesen jellemző rá, hogy egy-egy sarkon kifordulva esélyünk sincs megsaccolni, milyen látvány tárul elénk. 

A belváros szívében a Trinity Church mellett láthatjuk a hatalmas Hancock tornyot, melynek üveg homlokzatán tükröződik a templom.

A piaci negyed a Quincy Market, éttermeknek, gyorsbüféknek, ajándékboltoknak ad helyet.

A gőzölgő kávéskanna az első reklámcégér volt Amerikában. A Starbucks nevet Herman Melville amerikai szerző Moby Dick c. regényéből vették.

                          
                                                  Boston folyója a Charles folyó

             Boston utcáin sétálva, egy kis téren magyar 1956-os emlékművet láthatunk.

Nézzünk meg egy videót Bostonról:

http://www.youtube.com/watch?v=Q229wqPyWN4

Harvard:

Nagy-Bostont a Charles folyó vágja ketté, keletről pedig az óceán határolja. A nyugati oldalon pedig Cambridge fekszik itt épült a világ egyik leghíresebb egyeteme, a Harvard. 

A Harvard egyetem kertjében, az évszázados fák árnyékában megbúvó épületek, történelmi hangulatot árasztanak.

Az egyetemi terület nagy része szabadon bejárható, az alapító John Harvard szobrát is itt láthatjuk, a babonás és lusta diákok előszeretettel simogatják a cipőorrát, a sikeres vizsga reményében. Hát biztosan könnyebb, mint tanulni.

A három hazugság szobrának is nevezik, ugyanis nem ő alapította, és nem akkor, hiszen az 1636-ban alapított intézményt eredetileg New College-nek hívták, később nevezték Harvard College-nak John Harvard papról, aki az intézmény támogatója volt.
A harmadik hazugság, hogy a szobor nem őt ábrázolja, hiszen senki sem tudta, hogy nézett ki, kiválasztottak a jó megjelenésű diákot, és róla mintázták meg a szobrot.

Times Higher Education tavalyi listája szerint a Harvard a legjobb egyetem a világon, amit a szinten bostoni illetőségű Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), majd a Cambridge-i Egyetem, Berkeley Egyetem, Stanford Egyetem és az Oxfordi Egyetem követ.
Egy a Harvardon szerzett diploma remek befektetés, aki itt végzett biztos lehet, hogy álláshoz jut nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon is. A tanulmányi költségek is elég jelentősek. 
A 2010-2011-es tandíj 35 ezer $ volt, és ehhez jön még a kollégiumi ellátás, ami 15 ezer $. Természetesen jelentős ösztöndíj támogatást is el lehet érni, ami akár a költségek 75%-át is elérheti.
Diákok a világ minden részéről érkeznek, az itt megszerzett kapcsolati tőke, egész életükben segíti a karrierjüket. A több mint 20ezer hallgató 20%-a külföldi, magyar diákok is tanulnak itt. A legnépszerűbb a gazdasági, a politikai és a jogi kar.

74 Nobel díjas végzett itt, de sok amerikai elnök és vezető politikus is az egyetem hallgatója volt. Csak néhány közülük: Theodor Roosevelt, Franklin Roosevelt, J.F Kennedy és Obama is stb.
Itt tanult továbbá Bill Gates, a Microsoft létrehozója, és az információs sztráda megálmodója, valamint Mark Zuckerberg ( ő a Facebook alapítója ). Bill Gatesről azt mondják, hogy csak bejött az egyik kapun, a másikon meg kisétált, mivel nem fejezte be a tanulmányait, de úgy látszik ez a rövid idő is elegendő volt számára. Hiába, van aki gyorsan tanul.
Az egyetem hatalmas könyvtárral rendelkezik, több millió kötetet őriznek, gyűjteményeikben olyan ritkaság is szerepel, mint az első fotográfia.
Érdekesség, hogy a Memorial könyvtár alapítója, egy a Titanicon meghalt diák anyja, aki a fia által gyűjtött régi kéziratok adományozása mellett, jelentő pénzösszeggel is támogatta a könyvtár létrehozását, de volt egy számunkra meglepő kikötése, hogy „minden harvardi diák tanuljon meg úszni”.
A Harvard egyetem tagja a legjobb egyetemeket magába foglaló Borostyán Ligának (Ivy League )

Egy technikai érdekesség:

Az amerikai Harvard egyetem és az IBM nevű cég közös munkája eredményeként készült el 1944-re a Mark I programvezérelt számítógép. Ez volt az első olyan gép, amely képes volt automatikusan hosszú számításokat végezni.

A több mint 15 méter hosszú, két és fél méternél magasabb és csaknem öt tonnás berendezést, egy 51 lóerős elektromos motor hajtotta.

Ez a gép volt az első, amelyik már a híres Neumann elvek alapján működött.

Külön érdekesség, hogy az IBM-nél akkoriban úgy számoltak, hogy hosszú távon kb.5db számítógép fogyhat évente az egész világon. Ennél még a meteorológusok jobb előrejelzést adnak.

Harvardi képek:

Nézzünk meg egy videót Bostonról és a Harvard egyetemről:

http://www.youtube.com/watch?v=Mde7bdsVBQs

Érdekességek:

A puritán Bostonban játszódik a Skarlát betű című nagysikerű könyv, mely többször megfilmesítettek.

Az új-angliai puritánok törvénye szerint a nagy  „A „ betüt – adultery – házasságtörés, élete végéig viselnie a házasságtörőnek. 

A rabszolga-felszabadításban két író is jelentős szerepet vállalt műveivel.

Az egyik, Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója című regénye, mely bemutatja a rabszolgaság kegyetlenségét és embertelenségét.

A másik Mark Twain, eredeti nevén Samuel Langhorne Clemens, aki Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjain és más regényein keresztül leplezte le a déli ültetvényesek világát.

Négy évig hajókalauzként dolgozott a Mississippin, és életének ebből a korszakából kölcsönözte írói álnevét is. A mark twain kifejezés a mérőónnal dolgozó matróznak, a hajókalauz segédjének mélységjelző kiáltása, ami szó-szerint „második jelzést" jelent, azaz két ölnyi vízmélységet.

 Mark Twain, aki déli államban, déli környezetben nevelkedett, a déli konföderáció hadseregében szolgált, a rabszolgarendszer feltétlen ellensége volt.

Beérkezett író korában egy néger diákot teljesen a saját költségén taníttatott ki a Yale egyetemen, hogy „ily módon legalább egy részét kifizethesse annak a jóvátételi összegnek, amivel minden fehér ember minden feketének tartozik".

Minden Massachusetts-i autó rendszámára rá van írva az állam beceneve: Massachusetts

The Spirit of America, azaz Amerika lelke vagy Amerika szelleme.

Hogy mennyire nem republikánus környéken járunk, jól mutatja, hogy annak idején az üzletekben kapható volt egy mókás termék, az úgynevezett Bush-o-meter, mely egy kulcstartóként hordható visszaszámláló szerkezet, s az elnök regnálásából még hátra lévő időt mutatta, másodpercnyi pontossággal.                                      

Azt írták az útikönyvben, hogy Bostonban van egy utca, ahol állandóan fúj a szél, én azt tapasztaltam, hogy minden utcában fúj.

A bostoni fojtogató:

Boston központjában egy kopott bérházhoz hívták ki a rendőrséget 1962 egyik forró, párás júniusi éjszakáján. Egy hálószobában fiatal nő holttestére bukkantak. Ruha alig volt rajta, a lábai szemérmetlenül széttárva: a saját harisnyájával fojtották meg.

Ez volt az első gyilkossága az évszázad egyik legismertebb tömeggyilkosának… a bostoni fojtogatónak.

A rendőrség szerint a bostoni fojtogató esete még mindig az egyik leghíresebb amerikai bűntény. A bűnesetről film is készült Tony Curtis főszereplésével.

  

Red Sox: Boston híressége, a „Vörös Zoknisok” nevű baseball csapat, az USA élvonalához tartozik, rengeteg a szurkolójuk országszerte.

Gasztronómia:

A chowder egy tej alapú, sűrű leves hallal vagy  tenger gyümölcseivel. Francia halászfalvakban jelent meg először, ahol a legkülönfélébb hálóba akadt dolgokat hajigálták abba az edénybe, amiről aztán elnevezték.

A főbb alapanyagok mindig valami halféle, krumpli, tej és különböző zöldségek, fűszerek.
A híres Clam Chowder - vagy kagylóleves - ennek, már egy Amerikában elterjedt változata. Én nem mertem megkóstolni, de aki megízlelte, azt mondta, hogy szörnyű volt.

Philadelphia:

Ez a város volt a függetlenségi törekvések eszmei központja.

A Delaware és a Schuylkill folyó partján fekvő település, Pennsylvania állam fővárosa. 

A várost William Penn angol politikus alapította, aki kvéker vallása miatt elüldöztek Angliából. Pennsylvania is róla kapta a nevét.  

Néhány szó a kvékerekről. Elnevezésük "reszketőst" jelent. A vallás egyik alapítója George Fox így fejezte be a beszédét: "Reszkessetek az Úr haragjától!" Ettől kezdve reszketősöknek - kvékerekenek hívták őket.
Együttműködést ajánlva, egyességet kötött az indiánokkal, mai kifejezéssel élve a „békés egymás mellett élésről”.

Vicc: Amerikai katona őrt áll az erőd tetején. Egyszer csak lekiabál a parancsnoknak:
- Parancsnok úr, jön egy sereg indián!
- Barátok, vagy ellenségek?
- Valószínűleg barátok, mert együtt jönnek!

A város leghíresebb épülete az Independence Hall, itt írták alá 1776 júl.4.-én a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A gyarmatok képviselői / Washington, Jefferson, Franklin……../ heteken át vitatkoztak, amíg az eredeti formájában megszületett az Egyesült Államokat megalakító okirat.

A kongresszus épülete előtt több ezren várakoztak, amikor a képviselők kiléptek, megszólalt fejük felett az épület tornyában a nagy harang, amelyet azóta a Szabadság Harangjának (Liberty Bell) neveznek. A Függetlenségi Nyilatkozat kimondja a 13 gyarmat Nagy-Britanniától való elszakadását.

A harang sorsa példázza a szabadság kivívásának rögös útját, hiszen az Angliában készített harang többször is eltört, az ünnepélyes aktusra úgy-ahogy sikerült kijavítani. Az a felirat szerepel rajta, hogy „nyilvánítsátok ki a szabadságot”.

Philadelphia rövid ideig az USA ideiglenes fővárosa volt, itt tartották az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, ahol elfogadták az Egyesült Államok alkotmányát.

A város kiemelkedő egyénisége Benjamin Franklin volt. Róla általában annyit tudunk, hogy ő találta fel a villámhárítót.

Franklin Bostonban született, de 17 éves korától itt élt Philadelphiában, itt lett tudományos kutató, valóságos polihisztor, és a függetlenségi mozgalmak egyik vezéralakja.
Korszerűbbé tette a tűzoltás szervezetét, rendbe hozatta a közutakat, megszervezte a közvilágítást, rendszeresítette az utcák takarítását.
Megalapította az Amerikai Filozófiai Társaságot, a földrész északi felének első tudományos egyesületét, a Philadelphiai Akadémiát, és az ő nevéhez fűződik az első philadelphiai kórház létrehozása is.
Amikor Franklin megszületett, szülőföldje még angol gyarmat volt. Amikor meghalt, már független állam.

Benjamin Franklin fogalmazta meg legszebben az alapító atyák gondolatát:

„Where liberty is there is my country” – Ahol a szabadság ott a hazám.

Kissé bolondos kísérletét a villám elektromos hatásairól, szobor örökíti meg a városban.

Itt élt Betsy Ross varrónő, aki az első amerikai zászlót készítette, erről egy lámpaoszlopon kifüggesztett tábla emlékezik meg. Percy Moran festményén Betsy Ross bemutatja Washingtonnak az általa készített csillagos-sávos lobogót.

Itt látható a híres LOVE betűszobor is. Miről híres még a város? Talán arról, hogy ebben a városban készült fel Rocky a nagy bokszmeccseire, ezt is szobor örökíti meg.

Egy másik köztéri szobor a GlaxoSmithKline gyógyszeróriás központi épülete előtt található. 
Az alkotás neve „Freedom” – Szabadság.
 
Egyesek úgy is emlegetik a szoborkompozíciót, hogy 

                "Megmenekültem! Nem kell több tablettát beszednem"

Nézzünk meg egy videót Philadelphiáról, a kísérőzene Elton John – Philadelphia freedom című dala:

http://www.youtube.com/watch?v=kokxc4mxVyw

Baltimore:

A Chesapeake-öböl partján fekvő jelentő kikötőváros, Maryland állam legnagyobb települése.
Az angolok ellen vívott háborúban a brit flotta tűz alá vette a várost, éjjel-nappal hullottak a lövedékek, de a Fort McHenry erőd felett ott lengett az akkor még csak 15 csillagos lobogó.
Egy fiatal amerikai ügyvéd, Francis Scott Key, egy közeli hajóról nézte a hősies küzdelmet, és ennek hatására megírta a „Csillagos-sávos lobogó” című versét, amely ma az amerikai himnusz.
Baltimore-ban található a híres író Edgar Allan Poe lakóháza és sírja.
Itt született a híres úszó Michael Phelps is, aki minden idők legsikeresebb olimpikonjának számít.
A városban sok híres történelmi épület és emlékmű van. Baltimore-ban a két nagy egyetem mellett számos más képzési forma található.
Tele van a város múzeumokkal és nem utolsó sorban itt található egy híres akvárium is.
A városnak különféle becenevei vannak, melyek közül talán a "Crabtown" (rákváros) a leghíresebb. 

A kikötő:

A Baltimori Tengerészeti múzeumban láthatjuk a USS Torsk tengeralattjárót. A harcedzett veterán hajó, nyugdíjas éveit a szárazdokkban tölti, látogatókat várva.

A neve tőkehalat jelent.

Részt vett a II. világháborúban, a Csendes-óceáni hadműveletekben. Itt kapta a becenevét, a „Japán partok vágtató szelleme”.

Több ellenséges hajót elsüllyesztett, egy alkalommal több mint hét órát kellett a mélyben tölteni, mert japán repülőgépek és hadihajók támadták. 

                                              Szolgálatban

Készítettem egy videót is az öreglányról:

http://www.youtube.com/watch?v=TMmaQnpNuuI

A videót látva nehéz elképzelni, hogy a tengeralattjárón egyszerre 81 ember teljesített szolgálatot. A meghajtó motorokat Susannak hívták.

                                                      Nyugdíjban

Egy érdekes tábla a hajón: Légy óvatos, a tengeralattjárónak nincs agya, használd a sajátod!

Itt találjuk továbbá, a US Frigate Constellation vitorlás, amely a legrégebbi amerikai hadihajó. 1797-es vízrebocsátását követően számos tengeri csatában vett részt.

Annapolis:

Maryland állam fővárosa, a Chesapeake-öböl partján fekszik a Severn folyó torkolatánál. A várost 1649-ben a virginiai kolóniából száműzött puritánok alapították, William Stone vezetésével.

1694-ben a marylandi kolónia fővárosává tették, és átkeresztelték Annapolisra Anna hercegnő a leendő brit királynő tiszteletére.

Annapolis rövid időre az Egyesült Államok fővárosa lett, miután aláírták a párizsi békét 1783-ban.

Itt létesítették a Tengerészeti Akadémiát, amely az Egyesült Államok egyik legnagyobb becsben tartott felsőoktatási intézménye. 

Több mint 40 asztronauta, két Nobel-díjas, és az amerikai elnök Jimmy Carter is itt végzett. A manapság látható, Ahol a hősök születnek című  nagysikerű film bemutatja a Tengerészeti Akadémia mindennapi életét, ahol nem könnyű a beilleszkedés, nehéz megfelelni az intézmény szigorú követelményeinek.

Bizonyára emlékezünk még a Gyökerek című nagysikerű sorozatra, ha így nem rémlik a főszereplő „Kunta Kinte” neve már biztosan ismerős. 

Annapoliszban  van az emlékmű ahol Alex Haley az afroamerikai szerző olvas egy könyvet három gyermeknek.

Egyébként egy aranyos, barátságos kis város.

Newhaven:

A várost az 1638-ban ideérkező zarándokok alapították. Kilenc kis tér köré építették házaikat, a főtér, a „Green” volt a központ, és már akkor akartak egy iskolát létesíteni a gyermekeik számára. 

Adakozásból próbálták összegyűjteni a pénzt, még Newton és tudóstársai is küldtek könyveket, de mindez kevés volt, de egy angliai gazdag kereskedő Elihu Yale adományaival megkezdődhetett az építkezés. Ettől kezdve a város és az egyetem egymást segítve fejlődött.

Az egyetem hallgatója volt Samuel Morse a későbbi feltaláló és Charles Goodyear a gumigyáros is.

Napjainkban a Yale az egyik legnevesebb egyetem, orvosi, jogi, bölcsész és műszaki fakultásain az oktatás világszínvonalú.

Az ősfás parkot körülölelő épületek igazai „angolos” hangulatot árasztanak, színes üvegablakokkal, faragott kőszobrokkal és boltívekkel.

Az épületek falait sok helyen borostyán borítja, de nem ezért tarozik a Yale is a híres egyetemeket tömörítő Borostyán ligába. (Ivy League)

Az embernek az az érzése, hogy az egyetem rögtön műemléknek épült.

A gazdag egyetemi könyvtárban olyan ritkaságokat is őriznek, mint az eredeti Guttenberg biblia. 

Itt is láthatunk olyan szobrot, ahol a csizmasimogatással lehet szerencsét kívánni. A szobor Theodore Dwight Woolsey-et ábrázolja, aki 25 évig volt a Yale vezetője. 

Kibővítette és zárttá tette a campust, de nem emiatt lett híres. 

Valahányszor kiment az egyetemek közti evezősversenyre, nyert az egyetem csapata. Amikor nem ment ki, kikaptak. 

Azóta sokan megérintik a szobor csizmáját, ha szerencsét szeretnének a következő vizsgájukra. 

Szintén itt láthatjuk a függetlenségi háború hősének tartott Nathan Hale szobrát, aki az első amerikai kém volt.

A britek ellen kellett volna kémkednie, de annyira feldobta a nemes megbízatás, hogy úgy érezte erre áldomást kell innia, ezért betért egy kocsmába, ahol leitta magát és mindent kifecsegett a feladatáról. Nem csoda, hogy rövid úton elkapták és kivégezték.

A szobor természetesen nem őt ábrázolja, mert semmilyen rajz nem maradt fenn róla, ezért nagy titokban kiválasztottak egy diákot, és róla mintázták meg a hős kémet. Annyira sikerült ezt titokban tartani, hogy még a CIA is elhitte, és kérte, hogy adják át nekik, hiszen a kémek az ő hatáskörükbe tartoznak.

Az egyetem elutasította a kérést, de nem is Amerikában lennénk, ha a rivalizálás, a versenyszellem hatására, a CIA emberei éjjel nem lopták volna el a szobrot. Most büszkén őrzik a botcsinálta kém hamis szobrát.

Newport:

A Rhode Island államban fekvő települést a milliárdosok városának is nevezik, hiszen a függetlenség kivívása után megindult gazdasági fejlődés, gondoljunk csak a vasútépítésre, kitermelte a milliárdosok dinasztiáit is. 

Óriási vagyonokat halmoztak fel az Astorok, a Rockefellerek és nem utolsó sorban a Vanderbiltek. 

A sziget legszebb pontjain hatalmas kastélyokat építettek, európai mintára, műkincsek sokaságával berendezve, miközben évente csak két hónapot töltöttek el itt.

A hivalkodó gazdagsággal megépített és berendezett kastélyok egyike, Vanderbilt család által építetett The Breakers kastély, amely a keleti partszakasz szikláira épült. A név törőt jelent és az Atlanti-óceán hullámai a birtok szélén lévő sziklákon törnek meg.

A The Breakers, négyemeletes 70 szobás kastély, melyet a vasútmágnás II. Cornelius Vanderbilt építtetett, a 16. századi észak-olasz paloták stílusában. A nagyterem két emelet magas, minden teremben gyönyörű festményekkel, kristályokkal.

40 szolga gondoskodott a tulajdonosok kényelméről, minden szobához külön fürdőszoba, szolgacsengők és belső telefonhálózat tartozott. A kádakhoz 4 csap tartozott: az ivóvíz mellett hideg és a meleg tengervíz is be volt vezetve.

Az egy külön érdekesség, hogy a nemesi címre vágyó Vanderbilt család egyik lányát, Gladyst, Gróf Széchenyi László vette el, leszármazottai ma is a kastélyban élnek.

Érdekességek:

Déli irányban haladva, Maryland államban egy Berlin nevű várost találhatunk, melynek eredete a következő.

A függetlenségi törekvések elfojtására György angol király hesseni zsoldosokat küldött Amerikába. A sebtében verbuvált, és hiányosan kiképzett amerikai csapatok George Washington vezetésével legyőzték a nagyképű, túlzottan magabiztos zsoldos sereget, akik szégyenükben nem mertek hazamenni, inkább letelepedtek, és megalapították Berlin városát.

Korábban az angolok is megjárták, a mondásuk szerint, csak „rókavadászat”lesz a gyengén felszerelt amerikaiak legyőzése, de Washington őket is legyőzte.

A Plymouth-i telepen tábla hívja fel a látogatók figyelmét, hogy ne használjuk az „indián” szót, mert az sérti az őslakosokat, szerintem ez túlzás, mert az indián elnevezés teljesen elterjedt, próbálkoztak az „amerind” névvel is, de nem sok sikerrel.

Megfigyelhetjük, hogy a különféle földrajzi helyek neve megtartotta az őslakosok nyelvén adott nevét, pl. a Delaware, a Mississippi folyó, a Michigan tó és a Niagara.

26 állam nevének van indián eredete pl.Tennessee, Massachusetts, Dakota. Nem a nagyvonalúság ösztönözte erre a telepeseket, az indiánok segítségével csak így tudtak tájékozódni.

Végül egy indián vicc:

A télre készülődnek az indiánok egy hétig vágják a fát és elküldik a kis indiánt a városba, hogy kérdezze meg az okos városi emberektől, milyen hideg lesz a tél!

Elmegy. Találkozik egy városi emberrel, és kérdezi tőle:
- Milyen hideg lesz télen?
- Nagyon hideg!

A kis indián visszamegy, és a hír hatására még egy hétig vágják a fát! Elküldik ismét! Megint megkérdez egy városi embert:
- Milyen hideg lesz a tél?
- Borzalmasan hideg lesz!

A kis indián visszamegy a hírrel, s még egy hétig vágják a fát. S elküldik ismét!

- Milyen hideg lesz a tél?
- Nagyon, borzalmasan hideg, kemény telünk lesz!!! Az indiánok már 3 hete csak a fát vágják.

A Keleti Part történelmének, államainak, városainak, és érdekességeinek bemutatása a következő részben folytatódik, ahol New Yorkot és Washingtont szeretném bemutatni.

Tehát folytatása következik!!!