Tunézia
Rövid áttekintés:
Tunézia ősidők óta a közel-keleti és a mediterrán népek találkozási helye. A terület őslakosai a berberek, akikről még ma is csak keveset tudunk, valószínűleg Kr.e. 8000 körül telepedhettek itt le.
Újkori történelme, a
függetlenség visszaszerzésétől, 1956-tól kezdődik.
Ekkor jutott hatalomhoz Habib
Bourguiba. Az új elnök mély politikai és társadalmi változásokat indított el.
Tunézia mai államformája: köztársaság.
Itt találjuk a Szahara végtelen homoktengerét, Karthágó romjait, Matmata vad vidékét, az ősi medinákat, az olajfa ligeteket, a pálmafákkal övezett oázisokat, és a kék tengert. Itt találkozik az utazó először Afrikával, melynek varázsa újabb és újabb felfedezésekre sarkall.
Az ország felfedezése:
Tunisz:
A fővárost, az ott lakók figyelmességén, barátságosságán keresztül ismerhetik meg a látogatók. A modern városban zajlik az élet, nyüzsögnek a bazárokban, melyek árcikkek szerint alkotnak csoportokat / könyvbazárok, parfümárusok, zöldségkereskedő /
A fővárost, az ott lakók figyelmességén, barátságosságán keresztül ismerhetik meg a látogatók. A modern városban zajlik az élet, nyüzsögnek a bazárokban, melyek árcikkek szerint alkotnak csoportokat / könyvbazárok, parfümárusok, zöldségkereskedő /
Tunisz nappal, és esti kivilágításban
Tunisz legérdekesebb része, az úgynevezett Medina, a történelmi városrész. Építésének kezdete a VII. évszázadra tehető. Az óváros egészen a 20. századig, a francia megszállásig megőrizte központi szerepét.
A Medina kívül és belül
A legrégebbi épület itt az Aziuna mecset, amelynek építéséhez kétszáz, Karthágóból származó oszlopot is felhasználtak.
A közelben található a Souq l-Attarine, a parfümkészítők utcája. Szintén ezen a területen van a Tourbet l-Bey, a néhai hercegek, miniszterek és tanácsadók hatalmas mauzóleuma.
A Bardo Múzeumban megismerkedhetünk a punok, a rómaiak, a kora-keresztények és az arabok korának életével.
A bazárban:
Az arab világ eredeti arab városmagjaiból a tuniszi az egyik legeredetibb és legjobban megőrzött. Az iszlám építészeti emlékeit a souk, vagyis a piac övezi. A bazárban történő vásárlásnak sajátos szabályai vannak.
Az árusok
csodálatos réz-, bőr-, fa- és egyéb tárgyaktól kezdve a plüss tevéig mindent
árulnak. Ha a turista véletlenül három másodpercnél tovább mer szemlélni
valamit, az árus nem engedi el úgy, hogy valamit ne vegyen.
Persze a vásárlás
nem úgy megy, mint nálunk: az árus mond egy összeget, mire a leendő vevő úgy
tesz, mintha szívszélhűdést kapna, majd felajánlja az összeg egynegyedét. Az
eladó ekkor megesküszik Allahra, hogy az áru neki is többe van, majd siránkozó
hangvétellel közli, hogy a gyermekei éhen halnak, ha ilyen olcsón ad el
mindent. Az alku türelemjáték: ki bírja tovább cérnával. A végén az eladó és a
vevő is általában kölcsönösen megelégedve kezet ráz az üzlet megkötésére. Azt
lebecsülik, aki ezt nem játssza végig. Nejemnek alkudtam egy pár bizsu
fülbevalóra, az induló ár 110dinár volt, én ajánlottam 8-at, a fenti színjáték
után megegyeztünk 10 dínárban.
Alku a bazárban
Karthágó:
Amikor történelemből tanultuk a pun háborúkat, nem gondoltam volna, hogy egyszer én is ezeken a történelmi romokon fogok sétálgatni.
Róma nem tűrt vetélytársat,
ezért Karthágót le kellett rombolni. Köveit szétszórták, földjét sóval
hintették be.
Átérezhetjük a pun birodalom hősi korszakának hangulatát Antonius
fürdőiben és az amfiteátrumban, megnézhetjük a hat méter magas dombot, amelyet
a város arisztokráciájának elsőszülött gyermekei hamvait tartalmazó urnákból
építettek.
Karthágó romjai
Sidi Bou Said:
Ez falucska, Tunézia Szentendréje. A művészek találkozóhelye, káprázatos kilátás nyílik innen a tuniszi tengeröbölre.
Fehér falak, kékre festett ajtók és ablakszárnyak között itt-ott citrom- és narancsfák látszanak, amelyekre rózsaszín és lila virágú kúszónövények kapaszkodnak fel.
A kék-fehér falucska
Hammamet:
A Hammameti öbölben fekvő város kb. 70 km-re, van a fővárostól, hátterében a Dorsale hegység áll, gyönyörű homokos strandjai mögött citrus ligetek illatoznak. A tengerpart színpompás szubtrópusi növényzettel és kellemes szállodákkal felejthetetlen látványt nyújt. Az íves és kupolás tunéziai építészet mindenütt megjelenik.
Új övezetnek számít az ún. Yasmine Hammamet, amely az öböl déli részén fekszik, itt főként újonnan épült luxusszállodák várják a pihenni vágyókat.
Hotel a Yasmine övezetben
Történelmi nevezetességei közé tartozik a 15.századból származó erőd. A legfőbb látványosság az óváros, a medina. Egyik oldalról a tenger határolja, a szárazföld felőli oldalán, pedig a temető található.
A falakról a csodálatos strandra nyílik kilátás, mely délre kanyarodik, a szállodák felé. A képet színes halászhajók tarkítják.
A medinát nem érdemes
kora reggel meglátogatni / 10 óra előtt /. Mi elkövettük ezt a hibát,
félelmetes volt a szűk utcákban egyedüli turistaként mászkálni, szinte
labirintusnak tűnt, amikor befordultál egy sarkon, nem lehetett látni, hogy az
utcából van-e kijárat.
Közben az ébredező arabok egyre fokozódó, már-már
erőszakosságba hajló módon próbáltak rávenni a vásárlásra bennünket.
A medina labirintusa
Nabeul:
A tengerparti városban zöld területek, narancsligetek, leander-sorok és nagy kiterjedésű szőlőültetvények váltják egymást.
A település a fazekas- és kerámiaműhelyek központja, ahol megtalálhatóak a kézi hímzés és a kovácsműhelyek termékei is.
Különlegessége a hetente rendezett teve piac, ahol bizton számíthatsz rá, hogy feleségedért, barátnődért felkínálnak néhány tevét.
A szőke, fehérbőrű nők jobb ajánlatra számíthatnak, ráadásként kaphatsz még néhány kecskét is értük.
A tevepiac
Na ne röhögtess már, ennél jobb ajánlatra számítottam
El Jam:
A város legnagyobb, és leghíresebb
építménye, a Krisztus előtt 230-ban épült Colosseum, mely jelenleg az UNESCO
Világörökség része, és egyben Afrika legnagyobb római kori építménye a maga
30000-es férőhelyével.
Tozeur, oázis:
Tunézia legrégibb települése, mely évente több százezer turistát vonz. Itt található Tunézia egyik legnagyobb pálmakertje, melynek területén megközelítőleg 200000 pálmafa található.
Az oázis közepén, egy Mohamed nevű ember látványosságra invitált, bemutatták, ahogy Ali, mászik fel a fára a datolyáért.
Lelkesen fényképeztünk, miközben Ali fel és lemászott, majd megjelent Mohamed egy méretes szakajtóval, hogy ebbe kéri a baksist.
Ali mászik a pálmafára
Chott El Jerid:
Ez tulajdonképpen egy kb. 5000 négyzetméteres kiszáradt sóstó, a tökéletesen sík, végeláthatatlan terület felett, az izzó napsütésben, megcsodálhatod a „fata morgana”-t, vagyis a délibábot.
A sivatag rózsája:
A sivatag rózsája nem növény, hanem a homok- és a sós tenger szerelmének gyümölcse. Alakját tekintve többnyire rózsa formájú gipszképződmény, számos, üvegszerűen áttetsző, összeállt lapocskával – voltaképpen gipszkristály, amelyet homokszínűre színez a lisztszemhez hasonlóan apró, szinte porszerű sivatagi homok.
Kairouan:
Az iszlám negyedik Szentvárosát a VIII. században alapították. Rövidesen az ország fővárosa lett a XII. század közepéig, amikor Tunisz átvette ezt a szerepet.
A Nagymecset a várossal egyidős, 671-ben kezdték építeni. Az évszázadok során kilenc alkalommal építették újjá vagy restaurálták.
A Nagymecset
A város a szőnyegkészítés központja, hatalmas bemutatótermekbe invitálják a látogatókat, rengeteg szőnyeget bemutatnak, addig nagyon jól érzed magad, amíg nem hallod meg az árakat. Sajnos repülő szőnyeget nem árulnak.
Szőnyegáruház
Matmata:
A környezet olyan, mint egy holdbéli táj ezen a kietlen vidéken forgatták a „Csillagok háborújának” egyes jeleneteit.
Nevét egy berber törzsről kapta, akik földbevájt barlanglakásokban laknak, melyek belső hőmérséklete télen-nyáron 20-22 °C. A berberek olyannyira megszerették ezt az életformát, hogy amikor Habib Bourguiba megépítette a primitív körülmények között élő népnek Matmata újvárost, nagyon sokan nem fogadták el és maradtak a barlangokban.
Általános benyomások:
Az egyik, első arab kifejezés, amit megtanultunk: Insallah, azaz ha Allah is úgy akarja, illetve Allah akarata szerint. Az arabok fatalisták, hisznek a végzet hatalmában: hiszik, hogy ahogy esik, úgy puffan, s ez Allah akarata.
Franciául csaknem mindenki beszél, mert már az általános iskolában tanítják. A turisztikai régiókban angolul és németül is, de ma már beszélnek oroszul, lengyelül, sőt magyarul is. Természetesen csak azt a néhány szót, ami a kereskedéshez kell.
Az idős berber asszonyoknál megfigyelhetünk egy praktikus népszokást. A kendőjüket, a fejükre csavarva, a sarkát a szájuk szélével tartják meg. Ennek kettős előnye is van: nem fújja le a szél a kendőt, és közben nem tud beszélni sem. Érdemes lenne megfontolni a módszer hazai alkalmazását is.
Tunézia nemzeti étele a kusz-kusz, gőz felett főtt búzadara, paradicsommártással összekeverve, báránnyal, baromfival vagy hallal gazdagítva.
A matmatai kiránduláson, egy földalatti étteremben vendégeltek meg a nemzeti étellel, utána desszertként, finom, mézes sütit adtak. Mindenki jó étvággyal ette, amíg el nem mesélték, hogy ezt egyszer sütik egy évben, karácsonykor, most meg ugye november van.
A süti frissen / baklava /
Az olíva nemzeti kincs. November közepétől december elejéig folyik a szüret, a tunéziai olaj évek óta a legjobb minősítést kapja.
Olajfa liget
Voltunk egy tunéziai fürdőben is, ahol alapos masszírozás után bekentek bennünket, fekete színű nyúlós anyaggal, majd ránk zúdították a hideg vizet. A kenőcs eredetét firtató óvatos érdeklődésünkre, jött az egyszerű válasz, ez a tunéziai sampon.
Rövid, de tanulságos story: egyik utastársunk, megérkezés után azonnal lecipelte a barátnőjét a tengerpartra, és minden izmát és bordacsontját megfeszítve, látványosan dobálta magát a vízbe, időnként, kitekintve az elismerésért.
Később a medencéhez sietett, és futtából fejest ugrott a vízbe, sajnos, tájékozottság hiányában a sekély oldalon tette mindezt. A feje azonnal betört, a nyaralás hátralévő idején, egy orvosi gallérral a nyakán mászkált, távolról úgy nézett ki, mint egy méretes, mozgó óvszer.
Végül, néhány kép a tevékről:
Tunézia volt az első ország, amit meglátogattunk az afrikai kontinensen.
A látottak, az átélt élmények, messze felülmúlták az előzetes elképzeléseinket, ezért néhány évvel később újra visszamentünk, és valószínűleg még újra megyünk.
Az „Afrika feeling” nem múlik el.
Az „Afrika feeling” nem múlik el.
Tunézia 1992-95
jó hogy vetétek rá a tevét hogy meg igya
VálaszTörlésÉrdekes egzotikus utazás volt, nem tudom lenne e türelmen végig játszani az alkudozási cécót:)
VálaszTörlésA sivatag rózsája valóban úgy néz ki mintha megkövesedett rózsa szirmok lennének.Köszönöm,Betty