Translate

2025. május 31., szombat

Selyemút

 A sejtelmes Selyemúton


A népszerű kereskedelmi útvonalhoz számos kalandos történet is fonódott. Mesés kincsekről, selymekről, különleges szőnyegekről, ízes fűszerekről szóltak ezek a történetek.  
Marco Polo leírása szerint a Selyemút karavánjai biztonságosan és gyorsan haladnak, a sűrűn telepített pihenő állomásoknak köszönhetően, ahol élelemmel és friss lovakkal látták el az utazókat.
Itt mondta meséit a szultánnak Seherezádé, itt élt a furfangos Naszreddin hodzsa.




A mai Üzbegisztán, az Aral tó medencéjétől a Tien-San-ig húzódik. Északon Kazahsztán, délen Türkmenisztán, Afganisztán és Tádzsikisztán, keleten, pedig Kirgizisztán határolja.


Őseink is megfordultak ezen a területen. Egyes kutatók a mai Türkmenisztán területén lévő turáni alföldet teszik meg a magyar nyelv kialakulási helyének.
Szerintük ez a terület az, ahonnan az összes török nyelvű nép származik, és a magyarságot ezek egyikének gondolják. A "türk" elnevezés alatt a magyarok ősei is itt éltek.
Az ősi Szogdia, Üzbegisztán területén volt, és Szogdia története fontos adatokat szolgáltat arra nézve is, hogy őseink mikor és miért hagyták el ezt a területet.
Bíborban Született Konstantin bizánci császár, a magyarokat még türknek hívta. A türkök népe minden háborúban együtt harcolt a kazárokkal. Kazária fejedelme, a vitézségükért és szövetségükért, egy nemes kazár nőt adott feleségül a magyarok első vajdájának, Levedinek és ahol Kazária mellett letelepedtek, a földet, első vajdájuk nevéről Levediának nevezték el.
Amikor a türkök és a besenyők közt háború ütött ki, a türkök vereséget szenvedtek, a magyarok, vajdájukkal és vezérükkel, Levedivel nyugatra mentek lakni, egy Etelküzü nevezetű helyre.
Érdekes a mondavilág hasonlósága:
Timur Lenk sírkövén látható arab nyelvű felírat szerint Dzsingisz kán és Timur Lenk egy szeplőtlen fogantatású közös őstől származnak. A monda szerint „Alankuv” ősanyát, a mennyei kapun áthatoló napsugarak termékenyítették meg.
A magyarok mondája szerint az égből alászálló turulmadár megtermékenyítette Emesét, a magyar ősasszonyt, aki az Árpád-nemzetség szülőanyja.
Az ókori és a keleti népek mitológiájában szereplő mondák szerint, egy népnek uralkodója nem természetes nászból születik, hanem létrejöttében valami csodálatos történés játszik közre.
A burjátok mondavilágában az első táltos olyan nőtől születik, akit egy sas ejt teherbe.
turul (toghrul) neve megjelenik a török Oszmán dinasztia eredetmondájában és Bogd Gesser a híres mongol kán, anyja ugyanazt éli át álmában, amit Emese.
Ugyanez a gondolat az egyiptomi mitológiában is megjelenik, amint a halott Ozíriszt Ízisz sólyomalakban termékenyíti meg, így születik meg Hórusz.
Tulajdonképpen ehhez hasonló történt meg a keresztény vallásban Szűz Máriával is, akit a Szentlélek termékenyített meg, és ebből a "nászból" születet Jézus Krisztus, csak ennek megtörténését a keresztény vallás dogmává merevítette.


                                             Emese álma / Varga Tibor festménye/





2024. augusztus 10., szombat

Barcelona - Tibidabo-hegy

 Barcelona - Nevezetességek

A Tibidabo-hegy

A Barcelona északnyugati részén lévő, 512 méter magas Tibidabo-hegyről fantasztikus kilátás nyílik a városra. Nevét onnan kapta, hogy a katalán legenda szerint az ördög itt kísértette meg Krisztust, ezt mondta neki: "neked adom", latinul "tibi dabo".

Máté evangéliuma szerint: "Végül egy igen magas hegyre vitte az ördög, s felvonultatta szeme előtt a világ minden országát és dicsőségüket. „Ezt mind neked adom – mondta –, ha leborulva imádsz engem.” Jézus elutasította: „Távozz, ördög! 

A Tibidabo tetején egy csodálatos katolikus templom, a Temple de Sagrat Cor (Jézus Szent Szíve templo) áll, amely Barcelona nagy részéről látható és onnan is gyönyörű a kilátás a városra.

Temple de Sagrat Cor Templom

A főoltár

A mellékoltárak

Kilátás a városra


                                                    vinpet











2024. április 24., szerda

Siena

Siena


A festői toszkán dombokon fekvő Siena, a napsütötte Toszkána egyik legszebb középkori hangulatú városa.


Óvárosa a világörökség része, a középkori hangulatú, szűk utcákon sétálva elképzelhetjük milyen volt az élet évszázadokkal ezelőtt.


Igaz, akkor még nem járták ilyen sokan az utcákat, mint manapság a rengeteg turista.

A város története:
Siena már az etruszkok idején lakott terület volt. A települést Augustus császár alapította Saena Iulia néven. A legrégebbi írásos dokumentum, amelyben Sienát említik, az a Kr. u. 70-ből származó irat. A korai középkorban Siena egyházmegyei és püspöki székhely volt. A longobárdok idején Sienában a hatalmat a királyi ispán gyakorolta, Nagy Károly idején pedig a gróf.
Mivel a település a Rómába vezető kereskedelmi útvonalak kereszteződésében épült, jelentős várossá fejlődött. A Sienai Köztársaság idejét 1125-től számítjuk, ettől kezdve gyakorolta a hatalmat a város és a környező vidék felett a választott konzuli tanács. A megerősödött város többször háborúzott Firenzével, váltakozó sikerrel. A Sienai Köztársaság fénykorában a toszkán terület harmadát birtokolta. A város lassú hanyatlása az 1348-as pestisjárvánnyal kezdődött. Siena fokozatosan elszegényedett, sok egykori lakos elköltözött, ezért a középkori épületek az utókorra maradtak.
Ma a virágzó turizmus időszakában nagy odafigyeléssel ápolják a középkori hagyományokat. A három dombra épült óvárosba autóval nem lehet behajtani, de a gyalogos városnézés megéri a fáradtságot.


Látnivalók:
A Duomo:
A gyönyörű gót katedrálist a világ legszebb templomai közé sorolják. Úgy tervezték, hogy nagyobb gerincet építenek hozzá, így ez lett volna a legnagyobb keresztény templom. Sajnos a pusztító pestisjárvány miatt abba kellett hagyni az építését, és így a félkészen maradt épületszárny ma a városi múzeumnak ad otthont.
A dóm ékessége Donatello 60x60 centiméteres bronzszobra, a Heródes lakomája, valamint Bernini és Michelangelo szobrai. A főbejárat felett van a Nap szimbóluma, amely San Bernardino kívánságához kapcsolódik, aki szerette volna, ha véget érnek a városrészek közötti vérengzések.


San Domenico Templom:
Egy gabonatárolóra emlékeztető gótikus templom, melyet 1226-ban kezdtek el építeni, majd 1340-ben megépült hozzá a torony is.


Piazza del Campo:
A városközpont kagylóformájú híres főtere, melyet számos filmben láthattunk. A gyönyörű középkori tér jelenlegi formáját a 13-14. században nyerte el. Működött piactérként, bikaviadalok színhelye volt, sőt itt voltak a nyilvános kivégzések is. Ma itt tartják a város, sőt egész Toszkána nevezetességének számító „Palio”-t.


A Palion Siena városnegyedeinek (contrada) szinte kaszkadőr tudású lovasai versenyeznek egymással. Az izgalmas, konfliktusoktól sem mentes versenyen a lovasok nyereg nélkül ülnek a lovakon. A látványos versenyeket minden évben kétszer, július 2.-án és augusztus 16.-án, este tartják meg.


Torre del Mangia:
A Piazza del Campón magasodik a városháza karcsú tornya. Építése idején Olaszország egyik legmagasabb, nem egyházi tornya volt. Ugyanolyan magasra építették, mint a Duomot, jelképezve az egyház és az állam egyenlőségét.


A Torre del Mangia nevéhez egy régi toszkán monda is kapcsolódik. Az anekdota szerint a torony az első harangozójáról, Giovanni di Balduccióról (vagy rövidebben csak di Duccióról) kapta a nevét. A  derék harangozó előszeretettel hódolt a toszkán konyha finomságainak, ezért minden pénzét étkezésre költötte. Siena lakói a Mangiaguadagni becenévvel illették a falánk harangozót, aminek jelentése magyarul: pénzfaló, röviden csak Mangia. A Torre del Mangia jelentése magyarul tehát a Mangia tornya.


 A város szimbóluma a farkas, mert a legenda szerint a várost a Rómát jelképező Remus fia alapította. 


Egyéb érdekességek:
Siena nem bővelkedik sok vízben, nincsenek sem források, sem folyók a város  közelében, pedig a vízre évszázadok óta nagy szükség volt. A mindennapi személyi és gazdasági szükségletek mellett, gondoljunk csak a gyakorta pusztító tűzvészekre, mivel a középkorban a lakóházak még főként fából épültek.
Egy legenda szerint a város alatt egy bővizű folyó, a Diana folyik, melynek feltárása megoldaná Siena vízellátásának problémáját. 1176-ban a karmelita kolostor szerzetesei kútásás során bővizű földalatti eret találtak, és a felfedezés nyomán sok hasonló ásatás indult meg. A korai középkorban Siena városa rengeteg közpénzt áldozott a földalatti folyó feltárására, de vizet nem találtak. 

A hiábavaló keresés történetét még Dante is megörökíti Isteni színjátékában.
 „S mire legjobban vágyik a szíved,
arra kérlek: ha eljutsz Toscanába,
rokonaimnál mentsd meg híremet!
Meg fogod lelni őket ama kába
nép közt, mely Talamónért úgy bolondul,
mint fúrva hajdan Diánát hiába:
s több admirálja vész el ott bolondul.”
(Purgatórium, XIII, 151-154)

Siena lakosai mindenkinél jobban tudják: a víz aranyat ér.

Sétáljunk végig a város utcáin, mintha megállt volna itt az élet,  megérint bennünket a középkori hangulat.




2024. január 3., szerda

Hargita



Hargita

"Aki ezt a szülőföldet szereti, a legnehezebb emberi sorsot szereti."
(Cs. Szabó László)

A Madarasi-Hargita a Hargita-hegység és Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa, a székelyek szent hegye. Nyáron fantasztikus kirándulóhely, télen síparadicsom.

  
A déli oldalból ered a Hargita leghosszabb folyója a Vargyas patak.


Az 1801 méter magas csúcson misztikus hangulatú zászló- és kopjafa erdő jelzi: a magyarság számára szent helyen állunk. 
Jó idő esetén  távolban látszanak a Csíki havasok, a Gyimesek, a Nagyhagymás az Egyes Kővel. A csúcsra érve szinte egész Erdély a lábunk előtt hever.  

Nézzünk meg egy videót: